A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) mezőgazdaságban betöltött szerepéről rendezett vitafórumot a Vidékfejlesztési Minisztérium a 75. OMÉK-on. A sok érdeklődőt vonzó eseményen egy asztalhoz ültek a tudomány, az agrárkormányzat és a gazdaszervezetek képviselői, hogy nyílt, érdemi érveket felvonultató pódiumbeszélgetésen ütköztessék véleményüket a génmanipulált mezőgazdasági termékekről.
Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára vitaindítójában sajnálatának adott hangot, mert a magyar tudomány GMO- t támogató képviselői közül többen nem fogadták el a meghívást, Dudits Dénes, Balázs Ervin és Bedő Zoltán akadémikusok nem jöttek el a rendezvényre.
Így megfosztották a szakmát és a közönséget attól, hogy megismerhessék nézeteiket. A magyar társadalom megújulásának pedig alapfeltétele az eltérő vélemények nyíltszíni vitája. Így van ez a génmódosított szervezeteket érintő, mostanában egyre nagyobb hullámokat vető ügyekben is. A GMO-kérdés tisztázásáért több tudományterületnek kell együttműködnie, ezt nem sajátíthatja ki egyetlen szakma sem. A téma a környezetvédelemhez, a táplálkozástudományhoz, a közgazdasághoz és az agrártudományokhoz egyaránt kötődik. Ángyán József a tudósok erkölcsi felelősségére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a közpénzekből a közjót kell szolgálni. A tudósok nem lehetnek multinacionális tőkéscsoportok marketingmunkásai. A Nemzeti Vidékstratégia célja az élhető, megújítható környezet megteremtése, a jó minőségű, tiszta, biztonságos magyar élelmiszer sokaknak munkát adó előállítása, és ez nem engedi meg a GMO-k használatát. Nekünk nem a termékek mennyisége, hanem a minősége a fontos. Nem véletlenül került be új Alaptörvényünkbe a genetikailag módosított szervezetektől mentes mezőgazdaság támogatása. Az első generációs GMO-növények két dolgot tudnak: minden sejtjük mérget termel vagy tűrik a gyomirtó szereket.
Minden más, amiről forgalmazóik beszélnek, puszta ígéret. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a GMO mentesség nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági ügy. Magyarország számára piaci versenyelőnyt jelent a tiszta, génmanipulációtól mentes vetőmagtermesztés és mezőgazdaság. A kormány eltökélt szándéka, hogy megtisztítja az élelmiszerpiacot is, hiszen a fogyasztók közel 90 %-a elutasítja a GMO-s termékeket.
Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke kijelentette, Magyarországnak nem érdeke versenyezni az GMO-s, olcsó tömegtermékekkel, nekünk nem kell a dél-amerikai kukoricára épített állattenyésztés. Biztonságos, egészséges élelmiszertermelésre van szükségünk.
Darvas Béla az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója elmondta, a környezettudományi, egészségügyi vagy közgazdasági érvek rendszere önmagában nem vezethet a GMO-s termékek betiltásához. A konkrét esetekről kell tudományos véleményt formálni, a tiltáshoz komolyan megalapozott új tudományos érvek kellenek. Ilyennel állt elő kutatócsoportja a Mon810 génmódosított kukorica környezetkárosító hatásáról.
Györgyey János az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki egyben a GMO párti Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet is képviselte, élesen visszautasította, hogy marketingmunkát végezne nemzetközi cégeknek. Azt állította, rosszindulatú sajtóhadjárat folyik ellenük, amit a vidékfejlesztési tárca irányít. Mint mondta, a GMO mentesség nem hoz hasznot, ők pedig a közpénzt az ország szolgálatára fordítják. Ángyán József későbbi kérdésére, miszerint egyesülete miért kért külföldi irodától jogértelmezést a magyar Alaptörvénybe foglalt GMO álláspont miatt, nem válaszolt. Arra sem volt szava, hogy egyesületük lapját miért támogatják a GMO-s termékeket forgalmazó cégek.
Bardócz Zsuzsanna, a Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa arról beszélt, hogy a genetikailag módosított szervezetek komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelentenek. Beszámolt arról is, az Európai Unió 27 tagállamából 23 maga akar dönteni abban, lehet-e GMO az országában vagy sem. Később az is elhangzott, hogy büszkék lehetünk magunkra, hiszen példánk nyomán már 10 tagállamban van moratórium GM növények termesztésére.
Ángyán József végül leszögezte, a kormány a világon jelenleg termesztett, első generációs GM növények ellen, de a tudomány mellett van. A magyar nemzeti kincsünk komoly részét, a génbankokat majdnem idegen kezekre játszották, de ezt sikerült megakadályozni. Újra kell építenünk a saját mezőgazdaságunkat, a hagyományos rendszereinket, visszaszerezni és erősen őrizni génbankjainkat. Nem szabad a másutt már elavult, káros, idegen rendszereket átvenni, amelyek a háttérében mindig erős tőkeérdekek állnak.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
