Az ENSZ Közgyűlése tavaly döntött arról, hogy március 3-át, mely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapja volt, a Vadvilág Világnapjává nyilvánítja.
A Vadvilág Világnapján világszerte ünnepeljük Földünk vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amivel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz is.
A Vadvilág Világnapja arra is emlékeztet bennünket, hogy mára az élővilág fennmaradása súlyos veszélybe került, többek között a határokon is átnyúló illegális kereskedelem miatt. Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék, vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ, mint például az iráni császárszalamandra vagy a madagaszkári királypálma.
Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt. Sajnálatos módon az emberkereskedelem, a kábítószer-és fegyver-kereskedelem mellett ez lett az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény világszerte, amelyért sokszor ugyanazok a szervezett bűnözői csoportok felelősek. E szomorú világméretű folyamatok hatására mára már nemcsak a természetvédelmi szakemberek, hanem a nemzetközi politika legjelentősebb szereplői is a megoldást sürgetve emelték fel hangjukat az élővilág megmentésért. Az ENSZ és az EU is felhívta a figyelmet erre a súlyos, globális problémára, míg az Amerikai Egyesült Államok elnöke szándéknyilatkozatot adott ki az élővilágot érintő illegális kereskedelem ellen való fokozottabb fellépésre.
Magyarország is piaca a vadon élő fajokból származó illegális termékeknek. Sokszor a gyanútlan vásárló is hozzájárulhat az állatok és növények illegális pusztításához, azáltal például hogy hüllőbőr-termékeket, elefántcsontból készült ékszereket vagy más állati, növényi dísztárgyakat vásárol. Emellett jelentős igény van egy sor ritka faj élő példányára is, melyekért sokszor a fekete piacon adnak óriási összegeket.
A CITES a világ egyik legnagyobb természetvédelmi megállapodása, amely kifejezetten azzal a céllal született meg 1973-ban, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal folytatott kereskedelmet, illetve megtiltsa azokét, amelyek már a kipusztulás szélére kerültek. Szigorú engedélyezési és ellenőrzési rendszerrel szabályozza a hatálya alá tartozó mintegy 35000 állat- és növényfaj nemzetközi forgalmát. Néhány napja csatlakozott az Egyezményhez Irak is, mellyel így 180-ra nőtt azon államok száma, akik elkötelezettek e fajok nemzetközi kereskedelmének hatékony ellenőrzésében.
Magyarország közel 30 éve tagja a CITES-nek és mindig is komoly erőfeszítéseket tett a vadon élő állatok és növények kereskedelme ellen folytatott küzdelemben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Adó és Vámhivatallal és a rendőrséggel együtt küzd az egyezmény céljainak eléréséért és az illegális kereskedelem megakadályozásáért. Emellett az érintettekkel együttműködésben pedig felhívja a társadalom figyelmét e károkozásra és arra, hogy se szándékosan, se tudatlanságból ne támogassuk a fajok illegális kereskedelmét.
A Vadvilág Világnapja alkalmából a Vidékfejlesztési Minisztérium a WWF Magyarországgal karöltve közös játékra, a CITES-kvízre invitál mindenkit – hogy felhívja a figyelmet az élővilág sokszínűségére és azokra a veszélyekre, melyek miatt fennmaradásuk a jövő nemzedékek számára kérdéses. A CITES-kvíz a http://www.cites.hu/palyazat.html linken érhető el. A 2014. március 16. éjfélig beérkezett válaszok beküldői között értékes nyereményeket sorsolunk ki.
(Vidékfejlesztési Minisztérium)
