Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára szerint egyes állatvédelmi szervezetek káros ténykedése Magyarországon túlnyúló ügy, ezért a német, a magyar és a lengyel érintetteknek támogatniuk kell egymást.
Az államtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ezzel a megállapítással több európai uniós szakember is egyetértett, amikor a víziszárnyas-ágazat jövőjéről egyeztettek november végén Berlinben, a Magyar Szüret kísérő eseményeként. Az egyeztetésen részt vett Poprády Géza, a VM közigazgatási államtitkára, német részről Clemens Neumann agrárminisztériumi helyettes-államtitkár, Juliane Hedderich, az Európai Tollszövetség igazgatója, Peter Spary, az Európai Tollszövetség elnökségi tagja, valamint Dorota Bilaczak lengyel mezőgazdasági szakdiplomata.
Budai Gyula közlése szerint a résztvevők leszögezték, hogy a Négy Mancs állatvédelmi szervezet által felállított feketelistát nem ismerik el, és kinyilvánították, hogy ilyen listák összeállítása egyértelműen káros.
A politikus idézte a Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi kiadvány decemberi számában megjelent cikket, amely arról ír, hogy egyes állatvédelmi szervezetek az állatvédelmi szempontok érvényesítése helyett pénz- és piacszerzésre használják fel erejüket. A lap szerint a Négy Mancs szervezet az általa összegyűjtött pénz több mint 65 százalékát "működési költségként" kezeli, és az adományoknak csak 35 százalékát fordítja állatvédelmi célra. Ez komoly fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet - jegyezte meg az államtitkár.
Budai Gyula ismertetése szerint a berlini egyeztetésen résztvevő országok képviselői egyetértettek abban, hogy családok, munkahelyek tönkretételét egyetlen ideológia sem támogathatja. Az átláthatóságra és a termékek (vissza)követhetőségére kell fókuszálni, oly módon, hogy az a melléktermékekre - például a szárnyasfeldolgozás esetén a tollra - is kiterjedjen - hangsúlyozta.
Az államtitkár jelezte: az Európai Tollszövetség (EDFA) üdvözölte a magyar Hungerit Zrt. ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, egyben elismerte, hogy a különféle tanúsító rendszerek akkreditációi - a Hungeritnél az idén 32 volt - többletkiadásokat okoznak, és ez a versenyképességet ronthatja.
Budai Gyula megjegyezte: a Négy Mancs alapítvány piactorzító tevékenységét támasztja alá, hogy miközben a feketelistáján szerepel két, hízott szárnyasáruval kereskedő, francia tulajdonban lévő cég, ugyanennek a francia vállalatnak két lengyel érdekeltsége a pozitív listáján szerepel mint olyan cég, amely elutasítja a tollszedést és a hízott árut.
Valótlanságot állított Gabriel Paun, a Négy Mancs nemzetközi kampányigazgatója, amikor azt mondta, hogy Vidékfejlesztési Minisztérium eljárást kezdeményezett a GVH-nál az alapítvánnyal szemben - közölte az államtitkár, hozzátéve: valójában a GVH az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt Baromfi Termék Tanács kérelmére folytatott versenyhivatali eljárást 2011 végén a magyar Négy Mancs alapítvánnyal szemben, és végül a kérelmet egy hibás koncepcióra hivatkozva elutasította.
Az államtitkár hamisnak nevezte azt az állítást is, hogy a Négy Mancs tevékenységét és baromfijóléti auditáló rendszerét a magyar gazdák 75 százaléka elfogadná. A Négy Mancs egyértelműen külföldi gazdasági érdekeket szolgáló gerillatevékenységét a magyar gazdatársadalom egésze elutasítja - fogalmazott Budai Gyula.
(MTI)
