Darányi Ignác (1849-1927) egykori földművelésügyi miniszter életét, munkásságát bemutató kiállítás nyílt a dombóvári Helytörténeti Múzeumban, a tárlat a korabeli agrárium történetéből is ízelítőt ad.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum vándorkiállításának első vidéki állomásán Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatokért felelős főosztályvezetője ajánlotta a közönség figyelmébe a 2020-ig szóló vidékfejlesztési stratégia végrehajtási tervének névadójáról szóló tárlatot.

Fotó: Kutas György

Mint mondta, Darányi Ignác, az első modern magyar agrárpolitikus, aki az 1895 és 1910 között tizenkét éven át volt földművelésügyi miniszter, elévülhetetlen érdemeket szerzett a dualizmus kori mezőgazdaság fejlesztésében, munkássága ugyanakkor kevéssé ismert.

Miniszterként több mint hatvan törvényt fogadtatott el a képviselőházzal, működése idején kezdődött el az egyoldalú növénytermesztést meghaladó intenzív irányú fejlődés, támogatta a kutatóintézetek létrehozását, és az ő ötlete volt a hagyományos aratóünnepek felújítása is.

Fotó: Dombóvár és Környéke közéleti magazin

Szabó Balázs kitért arra, hogy Darányi kiemelt figyelmet szentelt az agrárproletariátus gondjainak megoldására; a szociális problémák orvoslását célozta az úgynevezett derestörvény is, amely miatt már a kortársak idején sok támadás érte.

A Darányit idéző, Akarat, elszánás a gazda kincse címet viselő kiállítás mintegy száz fotón, dokumentumon mutatja be az agrárpolitikus pályafutását ügyvédként, birtokosként, miniszterként, és gazdag fotóanyaggal illusztrálja a kor mezőgazdaságát. Külön tárlóban és tablón ismerteti Darányinak a mezőgazdasági munkavállalók viszonyait szabályozó törvényeit, amelyek - a tabló szövege szerint - a korábbiaknál jóval nagyobb jogbiztonságot teremtett a cselédek részére azzal együtt, hogy az 1907-es, derestörvényként emlegetett jogszabály megengedte a 18 évesnél fiatalabb cselédek testi fenyítését.

Fehér György, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója az MTI-nek elmondta: az első alkalommal 2012-ben Budapesten megrendezett kiállítást Dombóvár után több vidéki helyszínen - a tervek szerint Gödöllőn és Keszthelyen - is láthatják majd az érdeklődők.

(MTI)