Európa válságban van, új rend alakul ki, és ennek egyik élharcosa Magyarország - hangoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerdán Gödöllőn, a hazai és határon túli politikai és gazdaszervezetek képviselői részvételével tartott Kárpát-medencei Összefogás Fórum megnyitóján.
Budai Gyula elmondta: a változások sikeres megvalósításához olyan barátokra, szövetségesekre van szükség, mint a határon túli honfitársaink. Ez az üzenete a kettős állampolgárság megadásának is - tette hozzá.
"Aki mindig hátrál, lemond, a gyávaságot tartja megmaradásunk biztosítékának, elvész a világ megvetésében, és könnyű zsákmány az elnyomója számára, márpedig Magyarország az ország és nemzethatáron belül mindig erős marad" - fogalmazott Budai Gyula.
Az államtitkár kiemelte: a határon túli gazdaszervezetekkel most kialakuló együttműködés, szakmai programok is a felemelkedést szolgálják. Ennek részeként például a közelmúltban székelyföldi gazdálkodók egy csoportja járt Magyarországon a kis és közepes gazdaságok, az állattartás körülményeiről gyűjtve tapasztalatokat.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az agrártárca ez év elején adta ki a Darányi Ignác-tervet, amelynek része a Kárpát-medencei magyarsággal az együttműködés fejlesztése a vidéki térségek megerősödése érdekében. A tárca az elmúlt hónapokban székelyföldi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, délvidéki, muravidéki, burgenlandi gazdaszervezetekkel vette fel a kapcsolatot, az ő képviselőik is részt vettek a mostani tanácskozáson.
Tóth Katalin a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium Kárpát-medencei magyarsággal való együttműködése három stratégiai területre épít. Mindenekelőtt kiterjed egy hosszú távon is életképes vidékfejlesztési stratégia kialakítására, a határon túli agrárszervezetek, a kis- és közepes vállalkozások kapcsolatrendszerének bővítésére és erősítésére, valamint a regionális és kormányközi gazdasági együttműködésekre.
A helyettes államtitkár aláhúzta, hogy az Alaptörvény megszületése alapkőnek számít, mivel a nemzethatár fogalma az alkotmány életbe lépésével új tartalommal töltődött fel, hiszen leszögezi, hogy minden magyar honfitársunk – éljen a világ legtávolabbi pontján is – az egységes, megbonthatatlan magyar nemzet része.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
