A Nemzeti Vidékstratégia társadalmi vitája a hónap végén lezárul, és a koncepció véglegesítését követően várhatóan ősszel kerül a parlament elé - közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára egy keddi budapesti szakmai tanácskozáson.
A VM, továbbá az Országgyűlés Mezőgazdasági, valamint Fenntartható Fejlődés Bizottsága és az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködésével szervezett eszmecserét "A magyar vidékfejlesztés és mezőgazdaság jövője Európában" címmel.
A Nemzeti Vidékstratégia középpontjában - hasonlóan a fejlett gazdaságú országokéhoz - a helyi gazdaság, a helyi feldolgozás, a helyi értékesítés és a helyi közösségek megerősítése áll.
Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke kiemelte: Magyarország adottságai szinte egyedülállóak a mezőgazdasági termelés számára az unióban, mert tiszta környezetben, jó minőségű élelmiszer állítható elő.
Ez azonban csak akkor aknázható ki teljes mértékben - húzta alá Ángyán József -, ha a dél-amerikai típusú mezőgazdasággal szemben, amely csak a tőkés társaságoknak kedvez, Magyarországon az egyéni, a családi és kis-, valamint közepes vállalkozásra építik a termelést. Ez a gazdasági rendszer ugyanis sokkal több embernek ad munkát, mint másik formáció, így a vidék megélhetését, fejlődését megfelelőbb módon biztosítja.
Ángyán József példaként említette, hogy az állami tulajdonban lévő földek 80 százalékát 180 társaság bérli, és ezek a társaságok igen kedvezményesen, többször pedig ingyen jutottak a földbérlethez. Az államtitkár jelezte, az állam számára kedvezőtlen feltételekkel megkötött szerződéseket várhatóan felül fogják vizsgálni annak érdekében, hogy a földet az állam számára újra kedvező módon lehessen hasznosítani.
Ilyen hasznosítási forma lehet például a demográfiai földprogram, amelynek keretében 25-50 éves bérletre adják megművelésre a fiatal gazdálkodóknak a földet, akik vállalják, hogy vidéki környezetben próbálnak meg boldogulni, és gyermekek felnevelését is tervezik.
Font Sándor arról beszélt, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformjában Magyarország számára az a legfontosabb, hogy továbbra is megmaradjon a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés anyagi támogatása az unió következő költségvetési időszakában is.
A mezőgazdasági bizottság elnöke jelezte, hogy várhatóan a közös agrárpolitika forrásai 2014-től szűkülnek, és át is rendeződnek. Előtérbe kerül a vidékfejlesztés finanszírozása a korábbi közvetlen termelési támogatásokkal szemben. A KAP "zöldülni is fog", mivel a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági tevékenység támogatásához több olyan szempontot fognak kapcsolni, amely a környezet- és természetvédelemben való aktív közreműködésre sarkallja majd a gazdálkodókat.
Font Sándor szerint a társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Vidékstratégia koncepciójának végrehajtása során várhatóan 200-250 ezer új munkahely jön majd létre vidéken az elkövetkező 10 évben, annak az egymilliónak a részeként, amely a kormány vállalásában szerepel.
Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a stratégiai elképzelések alapgondolata jó irányba tett lépés, amelyeket támogatni lehet. Viszont hiányolta, hogy a koncepcióban az anyag-, a víz- és energiatakarékosságra ösztönzés nem kapott kellő hangsúlyt, továbbá a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának lehetőségei sincsenek kellőképpen kidolgozva.
Jávor Benedek arról is beszélt, hogy a mezőgazdasági tevékenység a jövőben a fenntarthatóság kritériumainak meg kell hogy feleljen, továbbá figyelembe kell venni, hogy az agráriumot környezeti korlátok közé szorítva kell működtetni a jövőben.
A tanácskozás végén pódiumbeszélgetésre került sor szakemberek és a tanácskozáson résztvevők között. A felszólalók jellemzően arról beszéltek, hogy a Nemzeti Vidékstratégiában lefektetett elveket meg kell valósítani, többen is azt hangoztatták, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni, amelyben a magyar termőföld nem kerülhet külföldiek kezébe. Számos felszólaló felhívta arra is a figyelmet, hogy a magyar vízbázist meg kell őrizni, és megfelelőképpen hasznosítani kell a hazai gazdálkodók érdekében.
Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szintén arról szólt, hogy az általa képviselt szervezet támogatja a Nemzeti Vidékstratégiában foglaltak megvalósítását. Véleménye szerint a most zajló társadalmi vitát nem szabadna lezárni, mivel úgy vélte, hogy az emberek tájékoztatására szükség van, amelyre a most elindított fórumsorozat jó alkalmat ad.
(MTI)
