A magyar vidék megmozdult, elindult a megújító gondolkodás, ki lehet és ki is kell mondani, hogy merre menjünk tovább – jelentette ki Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a 75. OMÉK-on megrendezett, a Nemzeti Vidékstratégiáról szóló fórumon. Varga Géza, a Jobbik országgyűlési képviselője és Mizsei László, az LMP megfigyelője a pártja részéről vállalhatónak és támogathatónak minősítette a Nemzeti Vidékstratégiát.

Nincs olyan stratégia a világon, amely nem sért érdekeket. Magyarországnak választania kellett, hogy a spekuláns tőke vagy a helyi közösségek érdekei mellé áll. Eddig az állam kiszolgálta a sok esetben idegen, érzéketlen tőkehatalmat, előkészítette annak újabb zsákmányszerző akcióit. A nemzeti megegyezés kormánya azonban ennek éppen a fordítottját hirdette meg és teszi is. A helyi közösségeket, a helyi gazdaságot, a helyi társadalmat erősíti meg.

Az államnak a közpénzen a polgárait kell szolgálnia. Sokan nem hittek ebben, de többek között a Nemzeti Vidékstratégia is azt bizonyítja, hogy ez a szándék a lehető legkomolyabb. Tarthatatlan a korábbi kormányok korszerű gyarmatosítást, azaz eladósítást szolgáló politikája. Alapvető változtatás kell, helyreállítani a város és vidék kapcsolatát, hiszen erőszakosan választották el őket egymástól és tették ezzel kiszolgáltatottá - mondta az államtitkár. „Agyabomlott rendszer” az, amelyik így tönkreteszi a várost és vidékét, szétveri a helyi gazdaságot. Ennek következménye lett, hogy a sárgarépa például a termelőtől a fogyasztóig 1847 km-t utazik. A globális piac csődöt mondott. Pusztítása ellen a helyi gazdaság, a helyi szövetkezés, a térségi együttműködés az ellenszer.

Újra kell értelmezni a mezőgazdaságot – folytatta Ángyán József. Nekünk nem a dél-amerikai biológiai ipart kell követnünk, hanem a Kárpát-medence sokszínű rendszerét kell újra felépítenünk. A Vidékstratégia egyértelműen kimondja, hogy minőségi, biztonságos, egészséges mezőgazdaság kell, ami fenntartja az élhető természetet. Éppen a közelmúlt élelmiszerbotrányai bizonyították, hogy a hosszú élelmiszerlánc ellenőrizhetetlen, veszélyes. Németországban kétszáz ember halt meg E.coli fertőzés miatt. Igenis, beavatkozó állam kell, olyan törvényekkel, melyek világosan kijelölik az agrárium fejlesztésének irányát.

A nemzeti megegyezés kormánya nem beszél a levegőbe. Átalakította az adórendszert, határozottan szembeszállt a génmódosított szervezeteket forgalmazó világcégekkel. Elindult tehát a változás – hangsúlyozta Ángyán József -, ami azt jelenti, hogy versenybe kell hozni az egészséges rendszereket. Ennek részei az állami földek bérlésére kiírt pályázatok. Nagy az izgalom, nagy a mozgás, a helyezkedés, most 65000 hektár sorsa a tét. Ebbe

többek között alapfeltétel, hogy nem lakhat húsz kilométernél messzebb a bérlő, és nem birtokolhat vagy bérelhet összesen 1200 hektárnál nagyobb földet. A demográfiai földprogram a fiatal, három gyereket vállaló fiataloknak ad jelentős támogatást a gazdálkodáshoz. A helyi gazdaság megerősítését szolgálja, hogy a helyben termelt élelmiszereket tízmilliárdos nagyságrendben tudják majd értékesíteni a helyi közétkeztetésben.

A Nemzeti Vidékstratégia tehát a hosszú, ám végig nyílt társadalmi vitában megtalálta végleges tartalmát és formáját. Novemberben a parlament elé kerülhet – zárta előadását az államtitkár.

Az ezt követő mozgalmas fórumbeszélgetésben Varga Géza, a Jobbik országgyűlési képviselője és  Mizsei László, az LMP megfigyelője pártja részéről vállalhatónak és támogathatónak minősítette a Nemzeti Vidékstratégiát.

(Vidékfejlesztési Minisztérium)