Elkészült a megújult Nemzeti Biodiverzitás Stratégia tervezete, melynek közigazgatási és társadalmi egyeztetése jelenleg zajlik. A tervezet széleskörű nyilvános vitája egy országos konferencián zajlott a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

A Stratégia megújítása égető feladat, mert nemzetközi, európai és hazai szinten is riasztó mértékben csökken a biológiai sokféleség, súlyos ökológiai, társadalmi és gazdasági következményeket okozva. A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása így egyre nagyobb kihívás, amelyre válaszul felülvizsgálták a nemzetközi és európai élővilág megőrzésével kapcsolatos stratégiákat, s most ezekkel összhangba kell hozni a hazai biodiverzitás stratégiát is.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott, a hazai biológiai sokféleség megőrzését célzó, 2020-ig szóló stratégia hat fő területre koncentrálva határoz meg célkitűzéseket, mérhető célokat és azok elérését segítő intézkedéseket. A tervezet foglalkozik többek között a természeti területek, értékek megőrzésével, természetvédelmi helyzetük javításával, a táji sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásával és helyreállításával, a biológiai sokféleségre hatást gyakorló főbb ágazatok kérdéskörével, ezen belül a mezőgazdasággal is.
Az agro-biodiverzitás az elmúlt száz évben elveszítette genetikai állományának 75 százalékát, ezért alapvető a fenntarthatóságot szavatoló mezőgazdasági modell, illetve az agrárium biológiai alapjainak a megóvása, megőrzése - mondta Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Elmondta: a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia társadalmi véleményezése most folyik, ennek keretében a VM több szakmai és civil szervezet közreműködésével országos konferenciát tartott szerdán a minisztériumban a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2014-2020) tervezetéről.

Kifejtette: a genetikai állomány csökkenése azzal jár, hogy mind a piacokon, mind a kereskedelemben, mind a vetőmag-értékesítés területén lényegesen kisebb genetikai állományból lehet válogatni. Ez azért kedvezőtlen, mert a változó környezeti hatásoknak nagyon nehéz ugyanazokkal a fajtákkal megfelelni. Fontos tehát, hogy a rendelkezésre álló genetikai állomány a lehető legváltozatosabb formában fennmaradjon. Ez lényegében élelmiszerbiztonsági kérdés - húzta alá Tóth Katalin.

A helyettes államtitkár megfogalmazása szerint olyan stratégia megalkotása a cél, ami maximálisan kiaknázza a lehetőségeket. Rámutatott, hogy a legfontosabb célkitűzés ezen a területen a biológiai sokféleség (biodiverzitás) és a genetikai erőforrások megőrzése. Ezeknek a feltételeknek akkor lehet megfelelni, ha a stratégia figyelembe veszi a folyamatosan változó körülményeket, és ezekre igyekszik a rendelkezésre álló információk alapján a legmegfelelőbb válaszokat megadni.

Emlékeztetett arra, hogy ezt a stratégiai célt szolgálja a Növényi Diverzitás Központ is, amelyben mind a vadon élő, mind pedig a mezőgazdasági állomány génbankja megtalálható. Létre kívánnak hozni egy úgynevezett duplikátum tárolót is, ahol a genetikailag fontos tételeket másodlagos formában is meg fogják őrizni.

(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)