Az Agrofórum 2010. augusztusi számában jelent meg Szilágyi Bay Péter Ángyán Józseffel parlamenti államtitkárral készített interjúja.

Dr. Kormányos László, Szatymaz polgármestere, korábbi falugazdásza nyitotta meg a XVIII. Szatymazi Őszibarack Fesztivált azzal, hogy „a barackos ember vagy sír, vagy nevet”. Az év nem kedvezett a szatymazi termőtájnak, mert sokfele volt jég, csak a község úszta meg eddig.

Kormányos László elmondta, hogy a térség Európa hírű őszibarack kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesítő kisparaszt és tanyai tanító tevékenysége alapozta meg még a 1900-as évek elején. Ekkor már virágzott a szőlészet. Jelenleg a külterületen, a falu határában több, mint 2000 ember él. 500 termelő átlagosan két hektár földön gazdálkodik a termőtájon, ahol Kormányos László szerint egyre inkább jellemző, hogy más növényekkel is foglalkoznak. Napjainkban a lekeresettebb őszibarackfajták a nectarin típusok, a legnagyobb sláger a fehér húsú kopasz nectarin. Az értékesítésben a TÉSZ-ek mellett továbbra is nagy szerep jut Kiskundorozsmának - Dél-Magyarország legnagyobb zöldség és gyümölcs nagybani piacának, de sokan járnak Budapestre is.

Vincze László országgyűlési képviselőt követően prof. Dr. Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntötte a vendégeket, akik között felfedeztük a Gabonakutató NP Kft. régi igazgatóját, Dr. Matuz Jánost és Szilágyi Lászlót, a közelmúltban kinevezett új főigazgatót is. A megnyitó után Dr. Ángyán Józseffel beszélgettem.

Nagy hangsúlyt fektetnek a vidék fiatalok agráriumban való elhelyezkedésére. Ebben hatalmas segítség lehet a fiatal gazdák számára kiírt pályázat. Pillanatnyilag mit lehet tudni erről? Milyen lépéseket tesznek a fiatalokért?

Összesen 6146 pályázat érkezett, ebből 906 nyert, ez 9 756 753 600 Ft kifizetést jelent. Több, mint 5000 pályázatot utasítottak el forráshiányra hivatkozva, fellebbezni nem lehetett. A 90%-os kifizetési kérelmek benyújtásának határidejét 2010. július 1-jéről szeptember 1-jére módosítottuk. Szeptember 1-ig az MVH felülvizsgálja a támogatási kérelmeket.

Szeptember 19-én lesz várhatóan az Országgyűlésben a végszavazása annak a törvénycsomagnak, amelynek elfogadásával egyebek mellett illetékmentessé tesszük a gazdaságok családon belüli átadását. Az eddigi gyakorlat szerint ilyen esetekben illetéket kellett fizetni, ezért a gazdaságátadási pályázatok iránt igen csekély volt az érdeklődés. Az Európai Unió erre forrást biztosít, amelyet az előző kormány alatt elvitt az illeték. Ennek eltörlésétől azt reméljük, hogy lényegesen több pályázat érkezik, s így megerősíthetjük a családi gazdaságokat, biztosíthatjuk azok folytonosságát, a generációváltást, és egyúttal segíthetjük a fiatalok indulását valamint a gazdaság generációnkénti megújítását.

A családi gazdaságok megerősítése növeli a vidék megtartó képességét is. A fiatalok letelepedése, családalapítása, életfeltételeik javítása a legfontosabb, ezért azoknak a fiatal pároknak, amelyek vállalják a letelepedést, a gazdálkodást, a családalapítást és 2-3 gyermek világrahozatalát, tisztességes felnevelését, azoknak az állam tartós – 25 vagy akár 50 éves, kedvező – földbérletet ad, amely a tervek szerint örökölhető jog lesz.

Kapuban áll az új földtörvény, feltámasztják a Nemzeti Földalap kezelőt?

Igen, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Szervezettől a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerül a Nemzeti Földalap (NFA), oda, ahova eredetileg is tartozott. Az állam a földeladásoknál elővásárlási jogot fog gyakorolni, ami nem államosítást jelent, hanem az esetleges földspekuláció megakadályozását szolgálja, és biztosítékot jelenthet a jövőre nézve, hogy a gazdálkodó családok és a letelepedő fiatal gazdapárok, a jövő generációi számára elérhető földalapok álljanak rendelkezésre.

A külföldiek és a gazdasági társaságok földvásárlási moratóriumát további három évvel meg akarjuk hosszabbítani. Azt gondoljuk, hogy a megtett lépések a magyar föld, a magyar gazdák érdekében történnek. A törvényben megszüntetjük a gazdasági társaságok tagjainak azt a földvásárlási jogát, hogy a cég bejegyzésének helyén, lakhelyétől távol „helyben lakónak” minősülhessen és így vásárolhasson földet. Magyarországon ma az állami földek 80%-án mindössze 180 tőkés társaság gazdálkodik úgy, hogy a piaci bérleti díj alatt, annak a 10-15%-át fizetik a földekért. Ezt is át kell vizsgálnunk, és a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díjat kell ezekben az esetekben megállapítanunk. Az ebből származó többletbevételt az állam elővásárlási jogának gyakorlása keretében földvásárlásra fordíthatja, így az NFA „önjáróvá”, önfinanszírozóvá válhat, s a földeket a ténylegesen gazdálkodó családokhoz és erre vállalkozó fiatal párokhoz irányíthatja.

Miből tud gazdálkodni a VM, mennyi forrás áll rendelkezésre?

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kasszájában az 1400 milliárd forint 7 éves keretből mindössze 280 milliárd forint maradt. Most úgy tűnik, hogy további 200 milliárd forint olyan – még kifizetetlen, lekötött – összeg is van a kasszában, amely a pályázatok meghiúsulása miatt kerülhet oda vissza. Sajnos 400 milliárd forint már betonba öntött. Az AVOP pályázatok során 200 000 regisztrált gazdasági egységünkből mindössze 4044 vitte el a teljes pénzösszeget.

A támogatási rendszert át fogjuk vizsgálni, a források elosztási rendszerét gyökerestül megváltoztatjuk. Nem a multi és a legerősebbek további támogatása a célunk. Hazánk nem rendezkedhet be tömegtermelő, monokultúrás, iparszerű, tőkés társasági formában működő gazdálkodásra. Minőségi szerkezetváltásra és a családi gazdálkodás megerősítésére van szükség. A magyar termelőt nem kell megtanítanunk gazdálkodni, számára lehetőséget, piacot kell biztosítanunk. Ekkor meg fognak jelenni a fiatalok is, akik az iskolákból hazatérve tudást visznek a vidékre.

Oktatás, kutatás. Több kutatóintézet válságban van, ezekkel mit terveznek. Vissza kerül-e a nagy hírű Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kutatóintézet jogutódja a Gabonakutató NP Kft. a VM kötelékébe, ugyanis pillanatnyilag nincs növénytermesztési kutatóintézete?

A hazai agrárkutatást az elmúlt években szétverték Magyarországon. Romokban hever. Nincs ez másképpen a szakoktatásunkkal sem. A mezőgazdaság felemelésében az oktatásnak és a kutatásnak döntő szerepe van. A Kárpát-medence agroökológiai adottságai kiváló lehetőségeket teremtenek a sokszínű, minőségű mezőgazdasági termelés számára. Meg fogjuk menteni és erősíteni az ennek alapját adó hazai fajtáinkat őrző génbankokat, és azon lesz a VM vezetése, hogy a szegedi intézet mellett a tényleg kilátástalan helyzetbe került gyümölcs- és szőlőnemesítésünk, termesztésünk kutatóhelyeit is talpra állítsa.

Aratási szezon van. Összefoglalná az idei képet?

A július 7-ei adatok alapján az őszi árpa 65%-os betakarításnál állt, ezek alapján eddig 3,8 t/ha az átlagtermés. Őszi búza esetében még csak 2%-ot vágtak le, az átlagtermés ez alapján 4,3 t/ha. Tritikáléból 2,8 t/ha az országos átlag. A tavaszi árpa 1%-os feldolgozottsága szerint hasonló 2,8 t/ha az átlag, de ezek még nem végleges adatok. Az őszi káposzta repce 22%-os vágásánál 2,2 t/ha átlagot látunk, és az MgSzH jelentését áttekintve a magborsó esetében 20% betakarítottságnál 2,5 t/ha a teremés mennyiség átlagosan.

Mondana néhány szót a bioetanol-dizel programokról és az energia ültetvényekről?

Meg kívánjuk teremteni annak a feltételeit, hogy a gazda saját szükségleteinek megfelelően termeljen biodízel előállítására olajos magvakat. A bioetanol gyártást elsősorban a gabonafelesleg levezetésére tartjuk alkalmas eszköznek, és az energiaültetvények helyett a komplett kistérségi energiaellátási és vidékfejlesztési modellek elterjesztése a cél. Elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok felhasználása ösztönözzük.

(Agrofórum, Szilágyi Bay Péter)