A tavalyi valamivel több mint egymilliárd forint után idén kétmilliárd forintot biztosított a nemzeti parkoknak arra, hogy kisajátítsák a zsebszerződésgyanús ügylettel érintett természetvédelmi területeket. Az igazgatóságok eddig több mint kétezer hektár földterületet szereztek így meg. A Magyar Nemzet interjúja Budai Gyula parlamenti államtitkárral.
Idén további kétmilliárd forintot biztosított a kormány a nemzeti parkoknak, hogy folytassák a feltételezhetően zsebszerződéssel érintett természetvédelmi területek kisajátítással történő birtokbavételét – közölte lapunk megkeresésére Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára.
A tárca illetékes szakfőosztályának tájékoztatása szerint az előzetes keretfelosztás alapján ebből a leginkább érintett Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egymilliárd forintban részesül, a fennmaradó összeget pedig – egy kivétellel – a dunántúli nemzeti parkok kapják meg. A Duna–Dráva és a Duna–Ipoly Nemzeti Park 250-250 millió, a Fertő–Hanság Nemzeti Park 150, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 100 millió forinthoz jut.
A tárca jelezte, hogy az említett egyetlen kivétel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságához került 250 millió forint, amelyet egy konkrét, jelenleg unión kívüli külföldiek által hasznosított földterület megvásárlására különítettek el. A Népszabadság egyik tegnapi cikkéből ugyanakkor az derült ki, hogy ez a terület egy évtizedek óta hazánkban élő, magyar állampolgárságú arab család tulajdona, s a hivatal kisajátítási kezdeményezésének nem feltétlenül van alapja.
Egyébként a kétmilliárd forintnyi költségvetési kereten felül az Őrség a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) történt átcsoportosítással további 450 millió forintra tett szert a múlt év végén, amelynek a felhasználását a legrövidebb úton megkezdi. Miként korábban több cikkünkben is jeleztük, az Őrség a legérintettebb az úgynevezett zsebszerződések ügyében. Az osztrák határhoz közeli területeken terjedt el ugyanis a leginkább a külföldiek jogszabályokat megkerülő termőföldszerzési és -művelési gyakorlata. Budai Gyula rámutatott: a kormány éppen e törvénytelen állapotnak kíván gátat szabni, ráadásul úgy, hogy egyúttal érvényt szerez egy korábban elfogadott törvénynek, amely szerint a védett és védelemre tervezett természeti területeket 2015 végéig állami tulajdonba kell venni.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a múlt évben a nemzeti parkok igazgatóságai két kormányhatározat nyomán összesen 1,050 milliárd forintot kaptak a költségvetés „rendkívüli kormányzati intézkedések” megnevezésű előirányzatából a kisajátítások céljára. Emellett a Vidékfejlesztési Minisztérium a saját vonatkozó előirányzatából 82 millió forinttal kiegészítette az említett összeget. Mindez pillanatnyi állás szerint 2051 hektár földterület megszerzését tette lehetővé, azonban számos eljárás még jelenleg is folyamatban van. A hasznosítás tekintetében alapvetően a természetvédelmi célok döntenek. Így a területek egy kisebb részét – amelyek a nemzeti park magterületének minősülnek, illetve azonnali természetvédelmi beavatkozást igényelnek – az igazgatóság maga kezeli és gondozza. A fennmaradó termőföldeket az állami földvagyon hasznosításának általános szabályai, tehát az NFA is irányadó szabályok szerint, haszonbérleti pályázatok útján hasznosítják a nemzeti parkok. Magától értetődően ezen birtokok esetében hangsúlyosabban érvényesülnek a természet- és tájvédelmi szempontok a hasznosítás során.
Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy a kormány a múlt év végén jelentette be, minden lehetséges eszközzel fellép a zsebszerződések ellen, amelyek segítségével, a jogszabályi tilalmak ellenére a külföldiek a hazai termőföld megszerzésére tesznek kísérletet. A kabinet ennek érdekében egy zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság felállításáról is határozott. Így a gyanús esetek feltárásában az adóhatóság, az élelmiszerlánc-biztonság, a kormányhivatalok, a nemzeti parkok és a rendőrség is részt vesz. Munkájukat szakértőkből álló testület irányítja. A testület javaslata alapján lép hatályba 2013. július 1-jén a zsebszerződések büntetőjogi szabályozása.
Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatják a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük. Ugyanakkor az ügyletek feltárásához fűződő társadalmi érdek a résztvevők megbüntetéséhez fűződőnél erősebb, így az ügyletnek a hatóság tudomásszerzése előtti feltárása korlátlan enyhíthetőséget tenne lehetővé az eljárás során.
(Magyar Nemzet, Dénes Zoltán, 2013. január 16.)
