A legfontosabb szerintem az, hogy az új földtörvénynek olyan jogtiszta helyzetet kell teremtenie, amely biztosítja, hogy a magyar termőföld a magyar gazdálkodók, illetve a magyar állam kezében maradjon – mondta a Demokratának Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Bándy Péter interjúja.

– Bár Ángyán József lemondása óta a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként tevékenykedik, az elmúlt időszakban inkább az elszámoltatási kormánybiztosi feladata kapcsán szerepelt a sajtóban. Hogyan értékeli az ott elvégzett munkát?

– Ugyan valóban kaptam március elsejei hatállyal egy megtisztelő feladatot itt, a Vidékfejlesztési Minisztériumban, de azért az elszámoltatás sem ért véget, már csak azért sem, mert novemberig tart a megbízatásom. És hogy még mindig dolgozunk, azzal kapcsolatban hadd említsem meg, hogy múlt csütörtökön is beszéltem egy új ügyről: alapos a gyanú, hogy spekulatív földvásárlások állhatnak a Tiszacash Termőföld-közvetítő, -fejlesztő és -hasznosító Zrt. jogügyletei mögött, ezért megkerestem Hatala József rendőrfőkapitány urat, Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is, kérve, hogy vizsgálják ki ezeket. Mindemellett persze tény, hogy az elszámoltatással kapcsolatos feladatok nagy részét elvégeztük, több mint ötven nagy vizsgálatot folytattunk le, majdnem mindegyik esetben büntetőfeljelentés is született.
Véleményem szerint még három-négy nagyobb ügy van, amelyet be kell fejeznünk. Összessé-gében úgy vélem, ez egy sikeres munka volt, hiszen számtalan gyanús esetet feltártunk az elmúlt nyolc esztendőből és megtettük a szükséges jogi lépéseket.

– Elődje, Ángyán József távozása óta az ellenzéki pártok és sajtóorgánumok előszeretettel emlegetnek fideszes oligarchákat a mezőgazdaságban. Nemrégiben Borsodban járt, amely szerintük különösen érintett terület. Találkozott oligarchákkal?

– Oligarchákkal nem találkoztam, csak mezőgazdaságból élő gazdákkal, akik különböző nagy-ságú területeken, különböző nagyságú állatállománnyal gazdálkodnak. Dolgoznak reggeltől estig, ez tölti ki az életüket. Azt gondolom, hogy aki ma ezzel foglalkozik, vállalja azokat a feltételeket, amelyek a földhaszonbérleti szerződésekkel járnak. S amennyiben valaki végrehajtja a szükséges fejlesztéseket, azt inkább meg kell dicsérni, el kell ismerni, ahelyett hogy megvádoljuk. Mindenki-nek azt javaslom, hogy látogasson el arra a vidékre, győződjön meg erről a saját szemével. Még Ángyán Józsefnek is ezt tanácsolnám, akihez egyébként 2005 óta baráti szálak kötnek. Abban az esztendőben együtt harcoltunk a nagy budapesti agrártüntetés során, s azóta is sokat dolgoztunk közösen. S azt is megkockáztatom, a hétfői parlamenti üléseken kevesebb alaptalan vád, szakma-iatlan hozzászólás hangzana el, ha egyes ellenzéki képviselők testközelből tapasztalhatnák, mennyi munkával jár fenntartani, működtetni egy gazdaságot. 

– Az ellenzék kapcsán nem csodálkozik az ember a vádakon, hiszen számukra politikai érdek, hogy fogást találjanak a kormányon. Ángyán Józseftől azonban valószínűleg kevesen vártak ilyen bírálatot. Mi lehet ennek az oka?

– Nem először teszik fel nekem ezt a kérdést, és én mindig ugyanazt tudom válaszolni: fogal-mam sincs, Ángyán Józsefet kell megkérdezni, mire alapozta az általa megfogalmazott súlyos vádakat.
Nem titok, annak idején a Magoszon belül is voltak szakmai viták, de amikor letettük a kormány asztalára az egységes agrárprogramunkat, onnantól kezdve mindannyiunk számára az volt a legfontosabb, hogy azt végrehajtsuk. Hogy mi váltotta ki benne ezeket a megnyilvánulásokat, nem tudom. Amikor rákérdeztem, miért döntött a lemondás mellett, annyit mondott, hogy a tárcánál olyan személyi döntések születtek, amelyek az ő két vezető beosztású munkatársát is érintették, s ő így nem tud tovább dolgozni.

– Oligarchákról nem beszélt?

– Nem, sem korábban, sem akkor, pedig folyamatos munkakapcsolatban voltunk. Ezért is érzem egy kicsit feleslegesnek azt az időt, amelyet ennek a témának a boncolgatásával töltünk. Félreértés ne essék: bárki kérdezhet az állítólagos oligarchákkal kapcsolatban, hiszen nincs titkolnivalónk, csak éppen fontosabbnak érzem például a hamarosan a parlament elé kerülő földtörvény témáját, hiszen mégiscsak az dönt el igazán lényeges kérdéseket a magyar mezőgaz-dasággal kapcsolatban. Ezen okból kifolyólag gyorsítottuk meg az elmúlt hetekben azt a jogalkotási munkát, amely az azt megelőző másfél esztendőben a kelleténél kicsit talán lassabban folyt. 

– Milyen lesz az új földtörvény?

– Mivel a jogszabály tervezetének társadalmi egyeztetése még tart, így csak főbb irányokat tudok említeni. A legfontosabb szerintem az, hogy az új földtörvénynek olyan jogtiszta helyzetet kell teremtenie, amely biztosítja, hogy a magyar termőföld a magyar gazdálkodók, illetve a magyar állam kezében maradjon. Annak a tárcaközi bizottságnak a munkája, amely a zsebszerződéseket vizsgálja, és amelynek jómagam vagyok az elnöke, meghatározta a követendő irányt. Az új Btk. szerint, amelynek parlamenti vitája már zajlik, az illegális zsebszerződések megkötése súlyos, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz sújtható. A cél persze nem az, hogy mindenkit börtönbe zárjunk, hanem hogy feltárjuk és megszüntessük ezeket a megállapodásokat.
Ezért a Btk. elfogadása után hagyunk egy nagyjából egyéves türelmi időszakot, amely időtartam alatt bárki jogkövetkezmény nélkül bejelentheti, ha ilyen szerződésben közreműködött. De a jogkövetkezményeknél is lényegesebb talán, hogy az ilyen módon magántulajdonba került földeket visszaszerezzük az állam számára. Ez a folyamat már el is kezdődött; az Őrségi Nemzeti Park számára például a kormány 450 millió forintot biztosított arra, hogy a területén lévő, törvénytelenül értékesített területeket kisajátítással visszavegye. Csak ott körülbelül ötezer hektár az érintett terület, országos szinten egyébként mintegy százezer hektárnyi, nemzeti parkokban található területet szeretnénk visszaszerezni. Olyan földtörvényt kell tehát elfogadni, amely tartalmazza ezeket az irányelveket, belső szabályokat, és egyúttal illeszkedik az európai jogrendbe is. A földvásárlási moratórium lejártának időpontjára, 2014. május elsejére pedig olyan helyzetbe kell hozni a magyar termőföldpiacot, hogy minél szűkebb lehetősége legyen a külföldieknek magyar termőföld vásárlására.

– Erre van lehetőség az EU-ban?

– Van lehetőség, sőt példa is, hiszen Franciaországban például elővásárlási joggal rendelkezik az állam. 

– Mekkora terület lehet érintett a zsebszerződéses ügyletekben?

– Ezzel kapcsolatban találgatás folyik.
Vannak, akik egymillió hektárról beszélnek, az osztrákok becslése szerint nagyjából kettőszáz-ezer hektár lehet az érintett területnagyság, az én véleményem szerint az igazság valahol a kettő között van. A legfontosabb a törvényi szigoron túl az, hogy a mezőgazdaságot újra vonzóvá tegyük. Ehhez például megfelelő út lehet majd a demográfiai földprogram, amelynek az a lényege, hogy azoknak a fiatal gazdálkodóknak, akik elfogadják a feltételeket, mind a gazdálkodás, mind pedig a családalapítás, gyermekvállalás tekintetében húszéves haszonbérletre ingyen biztosítsunk állami tulajdonú földterületet és az elinduláshoz szükséges tőkét is. Így a fiatalok számára is lesz értelme vidéken élni, lesz értelme mezőgazdasággal foglalkozni. 

– Apropó, haszonbérleti szerződések: meghirdettek pályázaton harmincnégyezer hektárnyi állami területet. Mennyien juthatnak így földhöz?

– Ebben az első körben nagyjából ezernyolcszáz nyertes pályázó lesz. A megnyert területek negyvenhét százaléka tíz és ötven hektár közötti birtok, nagyon sok az öt-tíz hektáros kisbirtok, valamint tíz-tizenkettőre tehető a nagybirtokok száma, ami száz hektár fölötti területeteket jelent. A következő harmincezer hektárt október tizenötödikéig hirdetjük meg hasonló felosztásban. A kormány tehát folytatja a programot, továbbra is prioritást élveznek majd a helyben élők, az állattartást vállalók, aminek célja, hogy helyreálljon a növénytermesztés és az állattartás közötti egyensúly a mezőgazdaságban. 

– Az elmúlt hetekben sok hír érkezett a keleti piacok felé történő nyitásról. Az élelmiszerek, illetve mezőgazdasági termékek exportja kitörési pont lehet a magyar gazdaság számára?

– Mindenképpen. Tavaly a mezőgazdasági exportból származó exportbevétel 6,2 milliárd euró volt, kétmilliárd euróval több, mint az előző esztendőben, ez tehát óriási fejlődés. A 2011-es, 1,7 százalékos GDP-növekedésből 1,3 százalék a mezőgazdaságnak köszönhető. A jelek szerint idén is jó évet zárhatunk, jó közepes terméssel már folyamatos lehet a fejlődés.
Ehhez persze beruházásra, fejlesztésre van szükség, ezért is jártam május közepén Izraelben egy mezőgazdasági kiállításon, hiszen például öntözési technológiák tekintetében ők a világ élvonalához tartoznak. Ők is kíváncsiak a mi innovációs megoldásainkra, alapanyagexport tekintetében is jó piac lehet Izrael, s mi is sokat profitálhatunk ebből a kapcsolatból csakúgy, mint például a Szaúd-Arábiával való viszony szorosabbra fűzéséből. S hogy jó úton haladunk, azt bizonyítja a mezőgazdasági és a vízügyi miniszter budapesti látogatása is. És akkor még nem beszéltünk az orosz piacról, ahol megdupláztuk, bizonyos élelmiszerek tekintetében meghárom-szoroztuk a kivitelt. A kedvező folyamatok tehát már láthatóak, és még mindig nem használtuk ki maximálisan a kapacitásainkat. Az viszont szerintem nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság fellendülésének egyik kulcsa, motorja a mezőgazdaság.

(Demokrata, 2012.05.30., Bándy Péter)