Budai Gyula parlamenti államtitkárt lettországi útjáról kérdezte a Kossuth Rádió.

- Felfigyeltek a magyar földügyi szabályozásra Lettországban. Ott tárgyalt Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.  Mi az, ami a magyar földügyi szabályozásból érdekelte a lett partnereket?

- Lettországban most folyik annak a jogszabálynak az előkészítése, amely az állami és a magánkézben levő földterületek szabályozását kívánja rendezni.  A tavalyi évben megindult egy szakmai konzultáció a két tárca között, és ennek volt Rigában a harmadik fordulója.  A lett agrárminiszter és a szakértők úgy látják, hogy Lettország ugyanazzal a problémákkal küzd, mint Magyarország, egyrészt igen jelentős a külföldiek kezében levő földterület. Nálunk komoly harcot vív a kormány a zsebszerződések felszámolására és azoknak a jogellenes szerződésnek a megszüntetésére, amely az elmúlt időszakban keletkezett, illetőleg egy teljesen új koncepció kerül kialakításra a földforgalmi szabályozás kapcsán.

- Lettországban milyen külföldi kézben vannak a földek, lengyel, orosz kézben? Mit mondtak erről a tárgyalópartnerek?

- Az  északi államokból, Finnországból, Hollandiából és sok-sok külföldi állampolgár fektet be Lettországba földbe, illetőleg erdőkbe, mert  ne felejtsük el Lettország jelentős részét erdők borítják.  Ott az erdők aránya sokkal nagyobb, mint a szántóföldek aránya. Nagyon komoly problémát jelent és a jelenlegi pártnak szintén komoly fejfájást okoz, hogy hogy tudják felszámolni ezt a helyzetet, illetőleg milyen szabályozást kell létrehozni, hogy részben visszaszorítsák, részben pedig növeljék az állami befolyást a területek tekintetében.

- Említette államtitkár úr, hogy ott nagyon jelentős erdőterületek vannak, sokkal nagyobb területen vannak.  Bár nincsenek pontos információim, de ott azért mások az arányok a szántóföld és az erdők között, mint Magyarországon. Mégis a magyar modell ön szerint alkalmazható Lettországban?

- Én azt gondolom, hogy teljes mértékben nem, de számos olyan megoldási lehetőség van, amely hogy úgy mondjam kivívta azt a szimpátiát, amely miatt ez a szakmai konzultáció folyik.  A mostani konzultációnak az egyik fő kérdése a Nemzeti Földalapkezelőnek a működése, illetőleg hogy mi az a modell, amely alapján egy állami szervezet az állam tulajdonába levő földterületeket használja, hasznosítja, értékesíti, illetőleg ez a szervezet Magyarországon, amely az állam nevében gyakorolja azt az elővásárlási jogot, amelyet a jogszabály számára biztosít. Vagyis ez a szervezet az, amely összegyűjti azokat a földterületeket, amelyet az állam meg akar venni, illetve hasznosítani akar, és az elmúlt napokban ezt a modellt ismertettük, ennek a modellnek az esetleges lettországi kialakításáról folytattuk a szakmai konzultációt.  Az agrárkamarák tekintetében is folyt egy egyeztetés, Lettországban ugyanis most kezdődik, illetve most fog történni az agrárkamarák kialakítása. Mi a tavalyi évben egy új agrárkamarai törvényt fogadtunk el és ezáltal a korábbi rendszert teljes mértékben átalakítottuk. Tehát ebben a körben is jelentős szakmai egyeztetések folytak az elmúlt napokban.

- Egyébként mi volt a tapasztalata Lettországban mennyire jelentős a mezőgazdaság, hogyan alakul a GDP-aránya, tehát mennyire vesznek részt a nemzeti jövedelemben a mezőgazdaságból termelt jövedelmek? Nyilván az erdők szerepe, a fakitermelés ott nagyon jelentős.

- Így van, az erdőgazdálkodás a mezőgazdaságon belül ott egy nagyon jelentős szegmens. Úgy tájékoztattak bennünket, hogy közel nyolc százalékát adja az exportnak a fafeldolgozás, illetőleg a különböző termékeknek a kivitele, ebben nyersanyagként feldolgozott formában is szerepel a fa.  Nagyon jelentős szántóföldi területekkel rendelkeznek, jelentős a halászat. Szakmai program keretében voltunk egy tonhal üzemben is, ahol a világ egyik legjobb kaviárját állítják elő - a lettek álláspontja ez volt - én ebbe annyira nem vagyok jártas, tehát nem tudok különbséget tenni, hogy mi a különbség kaviár és kaviár között, de nagyon jelentős és nagyon hagyományos mezőgazdasági ágazatok vannak Lettországba és ők nagyon komolyan veszik a közös agrárpolitikát.  Számos olyan pont van egyébként ezen a területen is amiben, együttműködés van a két ország között. Ne felejtsük el, hogy a lettek voltak azok, akik elsőként álltak ki mellettünk, amikor az Európai Unióban okkal, ok nélkül támadták Magyarországot a kormányváltást követően.

(Kossuth Rádió, 180 perc, 2013. január 24.)