Budai Gyula: Hat hónapnyi átmeneti időt kapnak, akik illegális úton jutottak földekhez, utána drákói szigor jön, nem lesz kegyelem.

Politikai haszon reményében hiteltelen emberek nevezik botrányosnak az állami földek haszonbérleti pályázatainak eredményeit – mondta a Magyar Hírlapnak Budai Gyula. A vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint képtelenség, hogy 1760 oligarcha, zöldbáró legyen Magyarországon. Jelezte: az új földtörvényben el kell mennünk a legvégsőkig, a zsebszerződők pedig drákói szigorra számíthatnak.

– Államtitkár, elszámoltatási kormánybiztos, a Magosz szövetségi igazgatója. Nem fáradt?

– Szívesen csinálom, nem futamodom meg a munka elől, és még az is lehet, hogy nem kell új biztost kinevezni, mert az elszámoltatáshoz kapcsolódó feladatok kilencven százalékát elvégeztük. Van még egy-két nagyobb ügy folyamatban, de ezek jelentős részét már átadtuk a hatóságoknak.

– Mi maradt hátra?

– Az egészségügyben van még egy-két nagyobb vizsgálat, a Dataplex-ügyet, illetve néhány kisebb vizsgálatot kell még lezárni, de a szövevényes, nagy elszámoltatások, így a Malévot, a Budapest Airportot, a Volánt és a MÁV-ot érintő nyomozások befejeződtek. Ötven kiemelt ügyben fejeztük be a vizsgálatot.

– Milyen ítéletek várhatók?

– A sukorói kaszinóberuházás ügyében vádemelés, a Juhász Ferenc-ügyben szintén. Tátrai Miklós ellen négy esetben folyik az eljárás, és ott vannak még a nagy önkormányzati visszaélések, a Hagyó-, a Verók- és a Hunvald-ügy, de most hadd ne mondjak semmit, ítéljen a bíróság. Legyen elég annyi, már eddig is jelentős sikereket értünk el az elszámoltatásokban.

– A korábbi földügyletek kimaradtak a felsorolásból.

– Pedig mindegyiket átvilágítottuk. Sőt elkezdtük a nemzeti parkok haszonbérleti pályázatainak a felülvizsgálatát is. Véget értek azok az idők, amikor hektáronként tíz forintért lehetett termőföldet bérelni. Az egységes, új bérleti díjak hektáronként 1250 forintra rúgnak aranykoronánként. Áron alul senki nem juthat földhöz.

– Hány hektár kerülhet vissza a közeljövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagyonkezelésébe?

– A közeljövőben 74 ezer hektár, korábban honvédségi kezelésben lévő terület kerülhet az NFA-hoz. A nemzeti parkok előnytelen haszonbérleti szerződéseinek megszüntetésével pedig mintegy százezer hektár kerülhet újra állami kézbe.

– Orbán Viktor kijelentette, az összes, az előző kormányzati ciklusok alatt megkötött haszonbérleti szerződést felülvizsgálják. Mennyi kontraktusról lehet szó, s van-e erre a hatalmas munkára kapacitás?

– A Medgyessy-kormány alatt kötött, az úgynevezett top tízet, azaz tíz nagy állami gazdaság privatizációját érintő szerződéseket átnéztük, és megtettük a szükséges lépéseket. Négy esetben még tart a büntetőeljárás, a többinél pedig a felülvizsgálat.

– Mintegy egy-másfél millió hektár kerülhetett külföldi kézbe jogtalan szerződésekkel. A kormány ugyan hadat üzent a zsebszerződéseknek és a spekulánsoknak, de mintha még nem folyna gőzerővel a munka.

– Pedig egész pályás letámadást indítottunk. A kormány az illegális szerződések feltárására létrehozott egy operatív testületet. A hatóságok összehangolt ellenőrzést végeznek, a minisztérium és a kormány pedig a kontraktusok semmisségének megállapítását is kérheti. Ha végig tudjuk vinni az akaratunkat, márpedig miért ne tudnánk, akkor a zsebszerződésekkel érintett területek jelentős részét vissza tudjuk szerezni.

– Milyen intézkedések várhatók?

– Bűncselekménnyé kívánjuk nyilvánítani a zsebszerződést. Azonban a tervek szerint hat hónapos átmeneti időt biztosítanánk azoknak, akik ilyen ügyleteket kötöttek, hogy önként tárják fel a szerződéseket. Ezen idő alatt mentesülnének a következmények alól, utána viszont komoly szankciókra számíthatnak.

– Kik számíthatnak büntetésre?

– Mindenki, aki érintett az ügyletben. Így az ügyvéd és a közjegyző is. A zsebszerződést ugyanis valakinek meg kellett szerkesztenie, a feleknek alá kellett írniuk, és valakinek ellen kellett jegyeznie. Egy jogállamban megengedhetetlen, hogy valaki mögöttes ügyletekkel jusson földtulajdonhoz. Soha nem fogjuk érvényesnek elismerni az ilyen szerződéseket. Drákói szigorra számítsanak az érintettek, nem lesz kegyelem.

– Hogyan lehet ténylegesen felülvizsgálni a zsebszerződéseket?

– Számos technika létezik erre, de meg fogjuk változtatni az ingatlan-nyilvántartási jogszabályt is, így az ilyen szerződéseket nem jegyezhetik majd be a helyi földhivatalok. Az egész pályás letámadásba mindenkit bevontunk, s nemcsak jogi, hanem szakmai és hatósági eszközökkel is próbáljuk kiszűrni az illegális dokumentumokat.

– Mennyi területalapú támogatás áramolhat határainkon túlra a zsebszerződések segítségével?

– Akár több százmilliárd forintról is szó lehet, ami a mi uniós kvótánkból külföldi gazdálkodók zsebében landolt. De egyet megígérhetek: 2014. május elsejéig, tehát a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejártáig komoly eredményeket fogunk elérni.

– A haszonbérleti pályázatok is borzolják a kedélyeket.

– Hiteltelen emberek nevezik botrányosnak a pályázatok eredmé­nyeit. Az a Gőgös Zoltán kiabál, aki 2002 és 2010 között asszisztált az arcpirító földbérletekhez, s jelentős szerepet játszott a klientúra kiszolgálásában? Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy Szabó Rebeka LMP-s képviselő a budapesti aszfaltról akarja megmondani, hogy mi újság vidéken. A helyzet világos, politikai hasznot kívánnak húzni a felszólalásaikkal, vidéki szavazókat akarnak megnyerni, miközben valótlanságokat állítanak.

– Az ön által hiteltelennek nevezett emberek mellett hiteles magyar gazdák is háborognak, és földbotrányokról beszélnek. Felcsút, Lepsény, Nagyesztergár, Tiszaigar, hogy csak néhányat említsünk. Kik nyertek a pályázatokon?

– Sok gazdának személyesen adtam át a szerződéseket, és nemcsak a nyertesekkel, de vesztesekkel is találkoztam. Nincsen semmiféle háborgás, botrány, vircsaft, klientúrakiszolgálás. A pártok fújnak nagyra egy nem létező lufit. Volt ugyan egy gazdatüntetés néhány hete, a termelők petícióját én vettem át a demonstráción. Abban semmi konkrétum nem volt, még csak alá sem írták. A tüntetést pedig az az Ács Sándorné szervezte, aki 600 hektárnyi állami földterületet bérel Kishantoson és környékén, és éveken át nem fizette a bérleti díjat. Éppen Ángyán József intézte el, hogy Ácsné részletfizetést kapjon az NFA-tól a 27 millió forintos bérletidíj-hátralékára. Kizárólag azok vonják kétségbe a pályázatok jogszerűségét, akik alulmaradtak a nyertesekkel szemben.

– A Bükki Nemzeti Park környékén gazdálkodó termelők egyenesen úgy fogalmaznak, hogy három kis Mariano kapta meg a részben olasz tulajdonosi hátterű Mariano Kft. korábbi területeit. Súlyos szavak!

– Nem egyetlen, nem három, hanem huszonöt helyben gazdálkodó termelő nyert a pályázatokon. Tehát a 2800 hektárnak eddig egyetlen bérlője volt, most huszonöt. Aki pedig ilyen állítást fogalmaz meg, és itt elsősorban a parlamenti képviselőkre gondolok, az vegye a fáradságot, és nézze meg a pályázatok értékelését. Amennyiben abban szabálytalanságot találnak, akkor azonnal tegyék meg a feljelentésüket. A Bükki Nemzeti Parkban találkoztam a pályázat nyerteseivel, én ott családi gazdálkodókat láttam és nem strómanokat. Szögezzük le, nem földosztásról van szó, hanem pályázatról. Pályáztatunk, s vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Egyértelműen a legjobb pályázatot benyújtó gazda nyer. A tények is ezt mutatják. Összesen 34 ezer hektárnyi állami földterületre kötött haszonbérleti pályázatokat a földalapkezelő, az igénylők 5381 pályázati csomagot váltottak ki, 3865 termelő adott be pályázatot és 1760-an nyertek. A számok önmagukért beszélnek. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett területek negyvenhét százaléka tíz és ötven hektár közötti, tizenhét százaléka egy és tíz hektár közötti parcella volt. Mindössze 11-12 százalékra rúgott a száz hektárnál nagyobb földterületek mértéke. Képtelenség, hogy 1760 oligarcha, zöldbáró legyen Magyarországon. Az is képtelenség, hogy egyes képviselők arra sem veszik a fáradságot, hogy személyesen győződjenek meg a pályázatok elbírálásának jogszerűségéről.

– A média mégis csámcsog az ügyeken, a parlamenti ülések is erről szólnak, egyelőre mégis narancssárga a választási térkép. De nem tartanak szavazatvesztéstől?

– Az emberek jelentős részét nem a földbérleti szerződések foglalkoztatják. Az ugyanakkor látszik, hogy érzelmi kérdés a föld. Az ellenzéki pártok felülnek erre a hullámra, s tolják maguk előtt a pályázatok veszte­seit addig, ameddig csak lehet. Amikor pedig már nem tudnak politikai előnyt kovácsolni a nem létező ügyekből, akkor egyszerűen magukra hagyják majd a magyar gazdákat.

– A pályázatok elnyerésének egyik alapfeltétele az állattartás, ám hírlik, a gazdák nem új állatállománnyal, hanem a szomszéd teheneinek lepapírozásával, kölcsönvételével bújnak ki a kritérium alól.

– Kevés olyan pályázóval találkoztam, aki nem meglévő állatállománnyal pályázott, hanem azt vállalta, hogy belevág az állattartásba. Utóbbit azért is építettük be a pályázati rendszerbe, hogy ösztönözzük a termelőket a több lábon állásra.

– A termőföld harminc százaléka még osztatlan közös tulajdonban van, ezt a kérdést is rendezniük kell.

– Még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé kerül az új földtörvény, amelyben ezt a helyzetet is rendezni fogjuk. Már elértük, hogy az állam elővásárlási joga a tulajdonostársak vételi szándékát is megelőzi.

– Sokat emlegetik a dán és a francia földtörvényt. Melyikhez áll majd közelebb a jogszabályunk?

– Olyan földtörvényt kell alkotni, amely nem ellentétes a közösségi joggal, de el kell mennünk a legvégsőkig, hogy hazánkban minél kisebb arányban tudjanak külföldiek termőföldet vásárolni. A dán földtörvényt, amely dán nyelvismerethez is kötötte a földszerzést, fellazította az unió, így hasonló lépésre már nem lesz lehetőségünk. De kitétel lesz a középfokú agrárvégzettség. A külföldiek helyben lakásának minimumát pedig nem három évben, hanem többen kívánjuk meghatározni. Az állam elővásárlási joga sarkalatos pontja lesz a törvénynek, így ha külföldi gazda kíván hazai termőföldet vásárolni, akkor azt az állam felvásárlással megakadályozhatja.

– Ez a francia földtörvény alapja is, csakhogy ott a földvásárlásra van is pénz. Lesz erre keret?

– Lesz, az NFA most komoly bevételekre tesz szert a haszonbérletekből. Így a földalap forrásait is tulajdonszerzésre lehet fordítani. A kormány garantálja, hogy magyar kézben maradnak a hazai földek, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ugyanis nemzetstratégiai ágazat.

– A vidéket romboló évtizedek után hisz még abban, hogy kitörési pont lehet az agrárium?

– Csak a mezőgazdaságon keresztül tudunk kilábalni a válságból, agrárország vagyunk. Az integráció és a szövetkezés támogatása kiemelt feladatunk, mert csak együtt, közös erővel élhetjük túl a recessziót. A magányos hősök ideje lejárt.

(Magyar Hírlap, 2012. április 23., Szarvas Szilveszter)