Vidék Mustra 2012. néven termelői piac működik a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt. Budai Gyula szerint a kezdeményezés sikeres, a termelők és az egyre tudatosabb fogyasztók is elégedettek. Az államtitkár a piacok mellett a magyar alma népszerűsítéséért küzd.

- Melyek az eddigi tapasztalatok, illetve milyen tanulságot lehet levonni a piaccal kapcsolatban?

- A felmérések szerint eddig több mint 20 ezer látogatója volt a piacnak az elmúlt nyolc alkalommal. A termelők ezidáig kb. 10 ezer liter tejterméket adtak el, közel ezer kilogramm háztáji hústerméket, de zöldség- és gyümölcsforgalom is ugyanekkora volt.  A szezon alatt folyamatosan igyekeztünk magyar dinnyét hozni; óriási mennyiségben volt erre a gyümölcsre is igény.  Mintegy 50 termelő árusít ezen a piacon, és ugyanennyien várnak, hogy bejuthassanak. Ezek a számok azt mutatják, hogy ez egy remek kezdeményezés; akárhányszor végigmegyek a piacon, az emberek azt kérik, ne hagyjuk abba, sőt terjesszük ki más kerületekre is ezt a kezdeményezést.

- Nézzük meg mind két oldalt : termelők és vásárlók.  Kinek mi a jó ebben?

- A vásárlók tudják, hogy kitől vásárolnak, mert minden pénteken 8-17 óra között ugyanazokkal az árusokkal találkoznak. Azt tapasztalom, hogy egyre több a tudatos vásárló, akik 1-1 terméket keresnek, és már nem csak itt, hanem például szombatonként a Rózsák terén is, ahol szintén termelői piac működik. Évekkel ezelőtt az embereket beterelték a multikba, ahol nem derült ki, hogy honnan van áru és mit tartalmaz, csak az ár szerepelt a terméken, mint biztos adat. Jelenleg a fogyasztókat már érdekli az is, hogy milyen alapanyagokból állították elő. Mindamellett az is fontos szempont, hogy az áru finom legyen és egészséges. Amennyiben ezek a feltételek érvényesülnek, a vásárló erre hajlandó áldozni is egy kicsivel többet is. A piacok iránti nagy igény nekem azt mutatja, hogy szükség van a termelői piacokra.

- Ahhoz, hogy a vásárlói gondolkodásmód megváltozzon, nem elég, ha piacokat hoznak létre.

- Évek óta próbáljuk a fogyasztókat ebbe az irányba terelgetni. Korábban, a MAGOSZ-nak volt egy szociális bolthálózat kezdeményezése, amely ugyanilyen szempontok szerint működött. Sok évi munka eredménye, hogy a fogyasztók keresik a minőségi magyar termékeket.

- Visszatérve a korábbi kérdésre, a termelők számára mit jelentenek ezek a piacok?

- Azok a termelők, akik jó minőségű árukat állítanak elő, akik a kolbászt húsból és nem adalékanyagokból készítik, eljutnak a vásárlókhoz és elnyerik a bizalmukat. Az elmúlt években több botránynak voltunk tanúi egyes bevásárlóközpontok esetében a bizonytalan eredet, átcímkézés, stb. miatt. Ez pedig erősen gyengítette a fogyasztók bizalmát.

- A piacokon nem lehet olyan mennyiségben értékesíteni, mint egy áruházban. Ott viszont nem biztos, hogy megkérdezik a fogyasztót, hogy kiben bíznak.

- Ezek a termelők nem a mennyiségi termelésben érdekeltek, hanem a minőségre, s ez az, amit garantálni tudnak. Ezért nem is az a céljuk, hogy bejussanak a bevásárlóközpontokba. A fogyasztói magatartás pedig megváltozott, mint ahogy a piacokhoz való viszonyulás is. Az adott kerületek, illetve városok önkormányzatán múlik, hogy megtalálják a piacnak megfelelő környezetet. Itt a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt ez egy forgatag, a Parlament közelsége miatt sok a turista, akik a csodájára járnak a piacnak, hiszen van olyan árus, aki népviseletbe öltözve kínálja portékáját. Szerintem ezt minden nagyobb városban meg lehetne csinálni. A Vidék Mustra következő állomása reményeink szerint Nyíregyházán lesz. Nincs szükség  jelentős beruházásra ezek megvalósításához, de a városoknak lehetőséget kell biztosítani a termelőknek és a vásárlóknak a helyszín kiválasztása tekintetében. Arról nem beszélve, hogy ezek a termelői piacok a közösségi élet fontos részei. Én azt szeretném, ha minden megyei jogú városban megvalósulnának a piacok.

- A napokban indul az almakampány. Ugyanolyan lesz, mint a dinnye népszerűsítése?

- Igen. A magyar almát fogjuk népszerűsíteni bevásárlóközpontokban; ennek keretében én is több helyszínre ellátogatok. A dinnye kampány nagyon sikeres volt, még soha ilyen magas árat nem kaptak a termelők az áruikért. Idén nem került sor arra, hogy a termesztők leborították a dinnyéket a bevásárlóközpontok parkolóiba, és inkább veszni hagyták a munkájuk gyümölcsét, mert csak szégyenletesen alacsony felvásárlási árat kaptak volna a dinnyéért.

- Ugyanakkor a vásárlóknak mélyebben kellett a pénztárcájukba nyúlniuk.

- A külföldről behozott dinnyék sem tűntek el a piacról, aki akarta, vehette azt. Viszont akinek fontos volt, hogy jó minőségű, megbízható forrásból származó, friss gyümölcsöt egyen és közben támogassa a magyar gazdákat, annak a vásárlónak is megteremtettük erre a lehetőséget.

(Helyi Téma, 2012. szeptember 13.)