460 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a kertészetben 2014 és 2020 között. Ekkora összeget még soha nem fordítottak erre az ágazatra az országban, amiből 1 millió tonna plusz terméket lehetne előállítani. A fejlesztés során mintegy százezer új munkahely jön létre – derült ki a pénteki kertészeti fórumon, Csanyteleken.

A kormány előtt van a zöldség ágazat stratégiája – kezdte a Csanyteleken megtartott kertészeti fórumot pénteken Budai Gyula, államtitkár, aki elmondta ez a stratégia a 2014-20-as uniós ciklusban megvalósulhat, ugyanis ebben az időszakban nagy forrásokat biztosítanak erre az ágazatra.

Budai Gyula szerint az előző kormány nem foglalkozott ezzel, de az Uniótól érkező 1200 milliárd forint 60 százalékát a kis- és középvállalkozásokra fordítják, melynek jelentős része jut majd a kertészeti ágazatra, főként a gyümölcstermesztésre. „Ez a ciklus a kertészekről szól” – jelentette ki az államtitkár.

Mintegy 460 milliárd forintos fejlesztésről van szó. Ennyi pénz még soha nem érkezett Magyarországon a kertészetre - derült ki a fórumon.

Ezzel a fejlesztéssel további 1 millió tonna plusz terméket lehetne előállítani Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Szakmabeli Szervezet elnöke szerint, aminek fő területe a fóliás üvegházi termelés, a gombatermelés, valamint komoly fejlesztésekre szorul a gyümölcstermelés is. Ezen kívül a feldolgozás és a tárolási területek is igényelnek fejlesztést – mondta az elnök.

Így 3,6 millió tonnára mehetne fel a zöldség és gyümölcstermelés az országban, aminek több mint 60 százalékát a külföldi piacokra exportként lehetne vinni. A fejlesztésnek munkahelyteremtő hatása is van, az idénymunkával együtt közel 100 ezer új munkahely jöhet létre – tette hozzá Mártonffy Béla.

A fórumon szó esett a Dorozsmai Nagybani Piacról is. Az egyik legnagyobb probléma, hogy kinőtte magát a piac, ami bővítésre szorul. Budai Gyula elmondta, ezzel a problémával kapcsolatosan már egyeztettem Bohács Zsolt, országgyűlési képviselővel és bízom benne, hogy a tulajdonos - jelen esetben a szegedi Önkormányzat -, ebben a kérdésben pozitív döntést hoz, ugyanis a területbővítéssel rengeteg probléma megoldódna.

„Ennek anyagi vonzata is vannak, de úgy gondolom, hogy ebben tudunk segíteni” – tette hozzá az államtitkár.

Az elmúlt egy évben nagy ellenőrzéseket folytattak a piacokon, a dorozsmain kétszer is jártak. - Rendbe tettük a budapestit, eltűntek a külföldi áruk. Ezeknek az ellenőrzéseknek nem az volt a céljuk, hogy az őstermelőket büntessük (egyet sem bűntettek) – mondta Budai Gyula, aki hozzátette, a nagykereskedőket szondáztatták.

„Ha azt akarjátok, hogy rend legyen, ahhoz partnerséget kérek. Tartsátok be a játékszabályokat” – mondta az őstermelőknek az államtitkár, aki a játékszabályokkal kapcsolatsan a termékek felcímkézésére gondolt, ugyanis a címkézéssel még gondok vannak. Függetlenül attól, hogy termelők ezzel kapcsolatosan folyamatosan tájékoztatást kapnak.

A dorozsmai piacon gond van a nyitva tartással, ugyanis vannak, akik azt akarják, hogy nonstop nyitva legyen a piac, de vannak, akik a 4 órás nyitva tartást javasolják. Mindezek mellett a piacra történő be- és kilépés gondjait is meg kell oldani, mivel egy kapun járnak a kereskedők és a termelők is, ami nagy dugót okoz.

Papp Róbert, a piac ügyvezető-igazgatója szerint is területbővítéssel oldódnának meg a gondok, amin jelenleg is dolgoznak. Hamarosan a piac taggyűlése elé kerül a probléma és reméli, hogy az év közepére eldől a kérdés, ami komoly forrásokat igényel.

Farkas Sándor, országgyűlési képviselő szerint nem volt hiábavaló a fórum, aminek az indíttatása a dorozsmai piac volt. A képviselő bízik abban, hogy az új lehetőségekkel minél többen élni tudnak majd.

(Promenad.hu, 2014. február 14.)