Az új kormány megalakulása utáni napokban nagy örömünkre szolgált, hogy dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára lapunknak elsők között adott tájékoztatást a tárca vidékfejlesztési programjáról.

- Mekkora az esélye Magyarországnak arra, hogy elérje a földmoratórium meghosszabbítását?

- A föld ügy különleges kérdés és nagyon nagy jelentősége van annak, hogy kinek a kezébe kerül a legfontosabb erőforrásunk. A nemzetek modernkori biztonságát alapvetően a természeti erőforrásaik minősége, mennyisége, állapota továbbá az azok fölött gyakorolt szuverenitás foka határozza meg. Kulcskérdés tehát a tájak, a termőföld- és vízkészletek, az erdők továbbá az egyéb természeti javak feletti önrendelkezés megtartása, valamint az ezekből fakadó élelmezési és élelmiszerbiztonság, az ivóvíz- és energiaellátás biztonsága valamint a környezetbiztonság megteremtése és garantálása. A természeti erőforrás-gazdálkodás, a természeti javak feletti önrendelkezés megtartása tehát nemzeti szuverenitásunk kulcseleme. Ennek jegyében a termőföld – föld- és birtokpolitikai szempontokat is meghaladó – mennyiségi és minőségi védelme érdekében minden magára adó európai nemzet megteszi a szükséges lépéseket, és olyan jogi és egyéb védőrendszereket épít ki, amelyek garantálhatják e kulcselem feletti szuverenitásának megtartását. Nálunk ez a nemzeti szabályozás az EU-csatlakozásunk óta sem készült el, és a földjeinkre spekuláló tőke távoltartásának ma egyetlen eszköze a nem magyar állampolgár természetes személyek illetve a jogi személyek mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmának az európai megállapodásban rögzített fenntartása. Ez a földvásárlási moratórium 2011 május 1-jén lejár, s ettől kezdve – ha ezt a moratóriumot nem sikerülne meghosszabbítanunk – bárki bármilyen tőkeerővel megjelenhetne a magyar földpiacon. Azok a körülmények, amelyekre alapozva az európai megállapodásban sikerült a földvásárlási moratóriumot biztosítanunk, azóta sem változtak. A magyarországi 200 ezer – 2 millió Ft közötti (szántó)földárak összehasonlítva az EU 15-ök 5-15 millió Ft közötti földáraival, igen erős késztetést jelentenek a spekuláns tőke számára, és ez a hazai gazdálkodás földalapjának és a területünk fölötti szuverenitás elvesztésének veszélyével fenyeget.

- A birtokviszonyok rendezésére is nagy szükség lenne…

- Magyarországon nem alakultak még ki olyan stabil birtok- és földbérleti viszonyok, mint többszáz év alatt Nyugat-Európában, és a bizonytalan státuszú, rendezetlen földterületek (osztatlan közös tulajdonok, részaránytulajdonok stb.) nagy kiterjedése szintén a „zavarosban halászás” veszélyét hordozza magában. Ehhez járul továbbá, hogy a magyar gazdatársadalom, amely nem spekulálni, hanem gazdálkodni szeretne a földdel, az utóbbi 7-8 év agrár- és vidékpolitikája következtében kivérzett, végső tartalékait is felélte, eladósodott, így nemhogy azonos eséllyel tudna a magyar földpiacon megjelenni, hanem éppenséggel a tönkremenetel határán sokan egyenesen arra kényszerülnek, hogy eladják létalapjukat, a termőföldet. Ráadásul az európai agrártámogatásaink szintje is ma még lényegesen alacsonyabb, mint nyugat-európai versenytársainké, ami is csak 2013-ra éri el azokat. Mindez egy liberalizált földpiac hirtelen megjelenésével olyan folyamatokat indíthat el Magyarországon és az utólag csatlakozott országok térségében, amely akár az Európai Közösség gazdasági és társadalmi stabilitását is veszélyeztetheti. Közös érdekünk tehát, hogy mielőtt a földpiacot a külföldi tőke előtt megnyitnánk, saját nemzeti szabályozásunkat (pl. földtörvényt) e várható helyzethez igazítsuk, s a magyar gazdatársadalmat megerősítsük. Ehhez arra lenne szükségünk, hogy – amint azt az európai megállapodás egyébként számunkra lehetővé teszi, és amint azt pl. a lengyelek már az alapmegállapodásban rögzítették – a földvásárlási moratóriumot további 3 évvel, 2014. május 1-jéig meghosszabbítsuk. Ma még nem tudom megítélni, hogy mi ennek az esélye, mert ellenérdekű felek is szerepelnek a piacon. Hogy csak az osztrák példát említsem, Ausztriában az ottani nyilvántartások szerint 700 ezer hektár magyar föld arra vár, hogy osztrák tulajdonba bejegyezzék. Nyilván más érdekeltségek vannak egy ilyen körben. Az egyik osztrák agrárkamarai vezető nem véletlenül „volt szíves” azt nyilatkozni, hogy „barátságtalan gesztusnak vennék Magyarország részéről, hogyha a moratóriumot meg akarná hosszabbítani”. Erre azt lehet válaszként mondani, hogy mi meg azt vesszük „barátságtalan gesztusnak”, amilyen módon a mi megélhetésünk alapját megpróbálja egy adott kör előlünk, a saját gazdáink elől megszerezni. Ezzel csak azt szerettem volna jelezni, hogy nem a szándékon múlik, a mi szándékunkon különösen nem, hogy sikerül-e a moratóriumhosszabbítás. Mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy sikerüljön, ám látni kell, hogy különféle érdekek munkálkodnak Európában. Nemrég tárgyalt Fazekas Sándor miniszter úr francia kollégájával, s külön öröm volt számunkra – magam is részt vettem a tárgyaláson –, hogy a francia fél megértette a problémát, és a közös sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy Franciaország támogatja a magyar földvásárlási moratórium meghosszabbításának ügyét.

- A moratórium azonban csak időlegesen biztosíthatja számunkra a föld megvédését…

- Épp ezért saját szabályozórendszert kell kidolgoznunk, és nagyrészt azokat a szabályokat kell nekünk is alkalmaznunk, amit egyébként a legtöbb európai ország alkalmaz. Senkit nem diszkriminálunk. Nem akarunk mi sem mást, minthogy ugyanolyan eséllyel juthassanak termőföldhöz más EU tagállamok polgárai nálunk, mint amilyen eséllyel tehetik ezt meg saját polgáraink más tagállamokban. Ezért hozzá kell nyúlnunk a földtörvényhez, és be kell építenünk azokat a szabályokat, amelyek abban az esetben, amikor már a moratórium nem véd bennünket, akkor is biztosítani, garantálni tudják, hogy a helyben lakó gazdálkodók kezében maradjon ez az erőforrás.

- Milyen terveik vannak a megvalósításra?

- Két lépésben tervezzük ezt megtenni. Azért két lépésben, mert amíg a moratórium meghosszabbításának kezdeményezése napirenden van, addig olyan módosítást a földtörvényben nem tudunk keresztülvinni, ami alapvetően megváltoztatná az európai szerződés aláírása idején rögzített állapotokat. Ma a megállapodás szerint Magyarországon külföldi nem vásárolhat termőföldet, tehát ezt a helyzetet nem változtatja meg az, hogyha például az elővásárlási sorrend módosul a földtörvényben. Első lépésben tehát az elővásárlási sorrendeket változtatjuk meg, a köz számára megfelelő sorrendet állítjuk vissza. Mondhatom nyugodtan, hogy visszaállítjuk, mert annak idején, az első Orbán kormány időszakában a földtörvényben a családi gazdálkodók előnyt élveztek, elővásárlási joguk volt minden más kategóriával szemben. Egy új elemet is szeretnénk beépíteni, ami a francia mintájú aktív állami földpolitikának az alapeszköze. Az államot, mint alapvető szereplőt gondoljuk megjeleníteni a földpiacon. Nem azért, mintha azt akarnánk, hogy az állam gazdálkodjon újra. Nem államosításról van itt szó, hanem az állam – megjelenve a földpiacon – a szabaddá váló földterületeket felvásárolja azzal a szándékkal, hogy olyan körökhöz, helyben lakó gazdákhoz, illetve olyan fiatal párokhoz továbbítsa, akik le akarnak települni. Fiatal gazdákhoz, akik a köz számára hasznos módon tudják ezt az állam kezében levő földet felhasználni. Nem lehet tárgya a továbbiakban a föld egyfajta spekulációnak, hanem a tényleges gazdaság és a helyi társadalom erősítését szolgálhatja. Azt tervezzük tehát, hogy az így felvásárolt valamint a Nemzeti Földalapban ma is meglévő földeket tartós bérletre adjuk családi gazdaságoknak, növelve evvel földalapjukat és versenyképességüket. Másrészt például olyan fiatal pároknak gondoljuk bérbe adni, akik vállalják azt, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és – ahogy közös életük indulásakor egyébként tervezik is – két-három gyermeket világra hoznak és tisztességgel felnevelnek. Kopp Mária professzorasszonynak vannak arra vonatkozó vizsgálatai Magyarországon, hogy a mai fiatalok is – hasonlóan mint az elődeik, őseik – mindenek előtt szép családot szeretnének.

Ez az, ami a szemük előtt lebeg, amikor összekerülnek, csak olyan körülmények veszik körül őket, amelyek nem segítik e terveik megvalósítását. Az államnak az a dolga, hogy a közjót szolgálva segítsen. A föld oldaláról ez pl. azt jelentheti, hogy örökölhető jogként odaadjuk 25-50 évre az állam kezében lévő földet kedvezményes földbérleti díjjal, s a letelepedni kívánó család köré pakoljuk az egyéb családsegítő eszközöket is. Ez a földjuttatás egy kicsit hasonló a korábban ismert „szocpol” rendszeréhez, csak ott pénzről volt szó, itt földalapot tudnánk biztosítani. Sokkal jobban hasznosul ez az állam kezében lévő eszköz a köz szempontjából, ha például ennek a körnek, és nem a tőkés társaságoknak adjuk, mint ahogy ma tesszük. Az állam ma elképesztően alacsony földbérleti díjakkal juttatja ezeket a területeit a tőkés társaságoknak. Készül egy áttekintés, hogy milyen földbérleti díjakat is kér ma az állam a bérbe adott földjei után. Az állam kezében lévő termőföld 80 %-át ma a 180 legerősebb tőkés társaság bérli, a tényleges piaci földbérleti díjak 5-15 %-áért. Az elengedett földbérleti díjak értéke vélhetően nagyobb, mint amit ezek a társaságok adó formájában a közös kasszába befizetnek. Ha egy fiatal párnak adjuk oda ugyanezt a földet, a demográfiai, foglalkoztatási problémáinkon is tudunk segíteni, és a vidék társadalmának stabilizálását tudjuk elérni. A franciáknál ez jól működik. A közjó szempontjából lényegesen több haszna van egy ilyenfajta föld- és birtokpolitikának.

Semmi nem indokolja, hogy olyan tőkés társaságoknak adjuk bérbe az állami földeket, amelyek azonos földterületen 1/3-a, 1/4-e foglalkoztatást biztosítanak, ráadásul a munka haszna – a gyakorta külföldi tőkebefektető tulajdonosok révén – zömében ki is kerül az országból, nem a helyi közösségeket erősíti. Tehát egy új fajta föld- és birtokpolitika és az ennek hátterében lévő földtörvény az, ami igazán biztonságba helyezheti a magyar földet és annak megőrzését. A moratórium - amire kérdezett - csak ahhoz kell, hogy rá tudjunk készülni erre az állapotra, és olyan helyzetet teremtsünk, amikor már nem lesz szükségünk a földvásárlási moratóriumra. A földtörvény alapvető és végleges módosítására azt követően kerül majd sor, ha eldől, hogy mi történik a moratóriumunkkal. Meg fogjuk erősíteni az előző kormány által benyújtott szándéknyilatkozatot, melyben kinyilvánítja, hogy szeretné meghosszabbítani a moratóriumot. De nem csak megerősítjük, hanem újabb érvekkel is alátámasztjuk ezt a nyilatkozatot. Januárig kell eldöntenie az Európai Közösségnek, hogy végül elfogadja-e a kérelmünket vagy sem. Ha netán elutasító lenne a vélemény, akkor is biztonsággal meg tudjuk májusig alkotni ezt az új földtörvényt. Ez nem ideiglenesen, hanem hosszabb távra garantálni fogja, hogy saját kézben tudjuk tartani, és a közjó szolgálatába tudjuk ismét állítani a termőföldet, ezt a legfontosabb nemzeti erőforrásunkat. 

- Köszönöm a tájékoztatást az olvasók s magam nevében.

(Agroinform szaklap, Inczédy Péter)