Ángyán József a nürnbergi BioFachon, a biotermékek világvásárán a magyar EU-elnökség nevében üdvözölte a szervezőket és a megjelent poltikai vezetőket 2011. február 16-án.

A magyar Uniós elnökség nevében tisztelettel köszöntöm Önöket.

Örömmel jöttem el erre a szakvásárra, hiszen a BIOFACH a bioágazatnak a világon a legnagyobb fóruma. A védnök IFOAM, a házigazda Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft és a Nürnbergi Vásár együttes erőfeszítéseinek köszönhetően a szakvásárt - igényes, időszerű rendezvényeivel együtt - évek óta széles körű érdeklődés övezi.

Örömmel jöttem ebbe a városba azért is, mert összeköt bennünket nagy szülöttje, Albert Dürer, a német reneszánsz legnagyobb művésze. Édesapja ugyanis Magyarországról bevándorolt aranyműves volt. Ősei egy magyar faluból, Ajtósról származtak. Családnévként ennek a falunak a nevét (németül Türer) használták.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként egyik legfontosabb feladatomnak/szívügyemnek tekintem az ökológiai gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztését. Ezzel a gazdálkodási formával nem csupán jelenlegi pozíciómból adódóan van kapcsolatom. Egyetemi oktatóként már a kezdetektől fogva bekapcsolódhattam a munkába, ott bábáskodhattam a magyarországi mozgalom születésénél.

Az ökológiai gazdálkodás legfőbb értéke, hogy egészséges, biztonságos, szermaradvány-mentes élelmiszert állít elő, miközben nem terheli a környezetet, és jótékony hatással van a hagyományos mezőgazdasági termelésre és élelmiszer-előállításra is.

Az ökológiai gazdálkodás kedvező hatásai nemcsak a környezet- és élelmiszerbiztonság területén jelentkeznek (a talaj, a vizek, biodiverzitás és az ökoszisztémák védelme), de jótékonyan hat ez a forma a társadalmi folyamatokra is. Ezért fontos, hogy uniós szinten folytatódjon, illetve növekedjen az ilyen gazdálkodásban művelt területek támogatása, és arányának növekedése.

A magyar ökológiai gazdálkodás is közel 30 éves múltra tekint vissza. Eddigi eredményeinkkel azonban korántsem lehetünk elégedettek. Legfőbb célunk, hogy megnöveljük az ökológiai művelésbe vont területek nagyságát, és hogy minél több gazdálkodó térjen át erre a módszerre. Ehhez azonban a hazai kedvező feltételek megteremtése mellett szükség van az Európai Unió elkötelezettségére is.

Erős Európa – ez a magyar EU elnökség mottója. Az erős Európa erős közös politikákat, erős intézményeket és mindenek előtt erős vidéki kisközösségeket feltételez. A magyar elnökség alatt napirendre kerülő agrárdossziék közül kiemelt jelentőségű lesz a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjét meghatározó bizottsági közlemény tárgyalása.

A mezőgazdaság Európa stratégiai ágazata, politikai és gazdasági fejlődésének alapértéke. Választ kell adnunk arra, hogy: miként segíthető elő a vidék versenyképessége – nem csak üzleti értelemben, hanem mint életforma is, továbbá arra is, hogy hogyan érhető el a fenntartható mezőgazdaság és a szociális, valamint környezeti elvárások optimális összehangolása?

Olyan versenyképes mezőgazdaságot szeretnénk, amely megfelelő mennyiségben állít elő jó minőségű élelmiszert, miközben fenntartja a környezeti egyensúlyt, és munkalehetőséget, megélhetést biztosít a vidéken élőknek. Éppen ezek tekintetében nyújt az ökológiai gazdálkodási forma kiváló teljesítményt, amit a társadalomnak elismernie és értékelnie kellene. Pontosan azokból a lehetőségeinkből lehet és kell előnyt kovácsolnunk, amelyek ökológiai adottságainkon és hagyományainkon alapulnak.

Célunk, hogy hozzájáruljunk az európai mezőgazdasági termelőknek biztonságot nyújtó, valamint az európai társadalom számára valódi értéket teremtő szabályozás kialakításához. Európa felelős a fenntartható, környezetbarát, az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó agrárgazdaság fejődéséért, az élhető vidékért, értékeinek, sokszínűségének megőrzéséért. A jövendő KAP-nak tükröznie kell ezeket az értékeket, a társadalomnak pedig meg kell fizetnie a gazdálkodás ezen ökoszociális teljesítményeit.

Ami konkrét feladatainkat illeti: a Lisszaboni Szerződés életbelépésével a teljes uniós agrárjog technikai jellegű módosítása szükséges. A KAP összes alapjogszabályában – így az ökológiai gazdálkodást illetően is - át kell tekinteni a Bizottságra ruházott hatásköröket, és ezeket az új Szerződéshez kell igazítani. Ez egy több éves folyamat, amiben a magyar elnökség komoly előrehaladást szeretne elérni.

Egyre fontosabb szerepet töltenek be a minőségi európai élelmiszerek megkülönböztetését szolgáló földrajzi árujelzők, és az EU szinten megfogalmazott minőségi előírások. Az a törekvésünk, hogy - a fogyasztók számára - áttekinthető jelölésrendszer és olyan világos szabályok álljanak rendelkezésre, amelyek biztosítják a minőségi termékek megfelelő védelmét és piaci elhelyezését.

Röviden szólnék még a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) témaköréről is. A magyar elnökség arra törekszik, hogy a Bizottság javaslata alapján a tagállamoknak valódi lehetőségük legyen a génmódosított növények területükön történő köztermesztésének korlátozására vagy tiltására. Meggyőződésünk, hogy emellett szükség van a jelenlegi GMO-kra vonatkozó uniós engedélyezési rendszer szigorítására is. Kiemelten fontosnak tartjuk a környezeti kockázatértékelési útmutató felülvizsgálatának folytatását, valamint azt is, hogy az engedélyezésre kerülő genetikailag módosított szervezeteket a lehető legszigorúbb feltételek mellett vizsgálják ki környezeti és egészségügyi kockázatokra vonatkozóan.

Elnökségünk a szakmai szervezetekkel – köztük az IFOAM-mal is - szoros együttműködésben kívánja szolgálni és előremozdítani az európai integráció ügyét. Egy számomra különösen kedves példa: az IFOAM és a magyar BIO szervezetek közös szervezésében nemzetközi konferenciát tartunk 2011. május 31 - június 1-én, Magyarországon, Hortobágyon, „A biogazdálkodás - lehetőség az európai mezőgazdaság számára” címmel.

Végezetül: a BIOFACH 2011 szakvásárnak - szervezőknek és résztvevőknek egyaránt - a magyar EU elnökség és a magam nevében sok sikert kívánok.

Köszönöm a figyelmüket.

(Vidékfejlesztési Minisztérium, Parlamenti Államtitkárság)