A Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs kampányt indít annak érdekében, hogy minél többen éljenek a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon „államilag finanszírozott” megszűntetésével,minél többen értesüljenek a „jogvesztő” határidőről, és a tulajdonosok minél előbb jelentkezzenek a körzeti földhivataloknál. A lehetőség a téeszesítéskor bevitt, majd a rendszerváltozás után visszakapott termőföldekre vonatkozik, a kárpótlási földek kivételével. Az új, önálló földrészletek területe külterületen 3000 négyzetméternél, zártkertben 1500 négyzetméternél nem lehet kisebb.
Jelenleg mintegy 2 millió hektár rendezetlen, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld van hazánkban. Ez közel 272 000 db földrészletet és 2 millió tulajdonost jelent.
Az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal módosította a Földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényt (Fkbt). A jogszabály kimondja, hogy a 2012. június 1-jéig kérelmezett földmegosztás költségét az állam viseli. Az Fkbt. 12/F. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.
Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb 2012. június 1-jéig lehet benyújtani a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz. A jelentkezési határidő elmulasztása jogvesztő, tehát a határidő lejárta után csak saját költségen, összetettebb eljárásban, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv (Ptk.) alapján szüntethető meg az osztatlan közös ingatlantulajdon. Az osztatlan, közös földtulajdon rendezésével: könnyebb a föld értékesítése, egyszerűbb a föld hasznosítása, könnyebben igényelhető támogatás a műveléshez.
A rendszerváltás után a termelőszövetkezetek által használt termőföldek nagy része, mintegy 2,5 millió hektár, osztatlan közös tulajdonba került. Az elmúlt 20 évben az állam átvállalta a részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldek önálló ingatlanná alakításának költségét, ennek ellenére 2011. december 31-ig csak mintegy 240 ezer tulajdonos kérte a tulajdoni hányadának megfelelő, önálló ingatlan kialakítását. A rendezés ez idáig országosan 30 ezer földrészletet és több mint 500 ezer hektár területet érintett, melynek során 78 ezer új földrészletet tűztek ki.
Az Európai Bizottság a bizonytalan tulajdoni viszonyokra is tekintettel 2014. április 30-ig meghosszabbította a magyarországi mezőgazdasági földterületek szerzésére vonatkozó tilalmat. A földmoratórium feloldásáig rendeznünk kell a birtokviszonyokat, be kell fejezni a mezőgazdasági reformot és fel kell készülni a teljes körű liberalizációra.
A föld és birtokpolitika a Nemzeti Vidékstratégiában meghatározott 7 stratégia terület közé tartozik, mely magában foglalja a föld- a birtokrendezési, és az üzemszabályozási programot. A program egyik legfontosabb eleme az osztatlan közös földtulajdonok igény szerinti kimérésének, a tulajdonosok birtokba helyezésének, a földek egymás közötti adásvételének, cseréjének illetve a fennmaradó/felajánlott területek állami felvásárlásának felgyorsítása.
A Vidékfejlesztési Minisztérium még az idén beterjeszti az Országgyűlés elé az új föld- és az új családi gazdaságokról szóló törvényt, és a moratórium lejártáig rendezi a földtulajdon-viszonyokat. A tárca április 13-án, Gyomaendrődön társadalmi párbeszédet indított a földekről és a családi gazdaságokról, hogy az új törvények konszenzusra épüljenek. Az új földtörvény egyik fő célja, hogy tisztázza, ki vásárolhat földet Magyarországon, és ki nem. A készülő jogszabályok többek között meghatározzák a kis-, közép- és nagybirtok pontos fogalmát, mérettartományát, tisztázzák a gazdálkodási formákat, a családi gazdaság, vagy például az őstermelő státuszát. A földtörvény meg fogja akadályozni a spekulatív célú földszerzéseket, és rendezi a gazdátlan földek kérdését is.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
