Az Ormánság területén elhelyezkedő Szaporca község határában 2014-ben valósul meg a nagyszabású Ős-Dráva Ökoturisztikai Látogatóközpont és Bemutatóhely. A létesítmény a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei, a Dráva folyó bemutatása mellett óriási hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a hagyományos gazdálkodási formák, a hagyományok élő, interaktív formában történő bemutatására, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre.

A látogató- és bemutatóközpont az Ős-Dráva Program részeként valósul meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság projektjeként, a DDOP Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása pályázat támogatásával. A program egy komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési koncepció, amely hosszútávon a fenntartható fejlődés feltételeit teremtheti meg hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. Az Ős-Dráva Programról az 1242/2012. (VII. 17.) Kormányhatározat rendelkezik.

A látogatóközpont  főépülete több funkciót fog ellátni. A vendégek a fogadótérbe érkeznek, ahonnan a térség természeti és kultúrtörténeti értékeit, hagyományait felvonultató kiállítótérbe, illetve az interaktív oktatóterembe léphetnek. Az épülethez kilátótorony is tartozik, melyből a bemutatközpont területe és a környező táj tekinthető meg. Az épület körül hagyományos tájfajtákból álló gyümölcsös, valamint fűszer- és gyógynövénykert létesül. A fogadóépülettől távolabb a térségre egykor jellemző régi magyar háziállatokat (pl. szürkemarha, mangalica, sertés, hucul ló, szamár, juh, baromfi) bemutató épületegyüttest alakítunk ki.
A látogatóközponthoz három tanösvény kapcsolódik. A központi épület és az állatbemutatóhely közötti tanösvény a gyümölcstermesztés, méhészkedés, kosárfonás, fűszer- és gyógynövény termesztés eszközeit és szakmai fortélyait mutatja be. A két további, hosszabb tanösvény a Dráva-menti tájat mutatja be. A tanösvények tematikája: Ős-Dráva Program, a Dráva élővilága. Az információs táblák mellett többek között madármegfigyelő valamint pihenőhely szolgálja a terület élményszerű bemutatását.
A helyszínen valódi élményt adó természetismereti, környezeti nevelési programok fognak megvalósulni. Lehetőség lesz az iskolai oktatást kiegészítő gyakorlati foglalkozások, szakmai kutatások, vagy terepgyakorlatok lebonyolítására.

A létesítmény egyedisége a másutt ilyen formában nem hozzáférhető tartalom mellett az, hogy legnagyobb része akadálymentes, a mozgáskorlátozottak számára elérhető. A tanösvények hanganyagos vezetővel is végigjárhatók. A táblák és feliratok magyar, horvát és angol nyelvű szövegekkel készülnek el, az információkat a vakok Braille-írással olvashatják.

A projekt költségvetése: nettó 1 038 386 480 Ft.

A projekt befejezésének tervezett időpontja 2014. augusztus 31.

 

Medvehagyma

Sokaknak a tavasz a Mecsekben egyet jelent a medvehagymával. A hó elvonultával sok helyen tömegével bújnak elő az avar közül sötétzöld levelei. Az Allium ursinum tudományos névvel illetett növény az egyszikűek osztályába, azon belül az amarilliszfélék családjába tartozik. Egész Európában megtalálható, Magyarországon is több középhegységben él. Mindenhol az üde gyertyános-tölgyesek, bükkösök növénye, ahol sokszor már március közepén megjelenik, majd áprilisra zöld szőnyeggel vonja be az erdő talaját. Virágzása is nagyon látványos. A levelek ölelésében fehér hagymavirágot növeszt. A medvehagyma virágzása nagyon szép természeti jelenség. Minden természetkedvelőnek kötelezően ajánlott látnivaló. Több érzékszervünket is megdolgoztatja a jelenség, hiszen a szemünknek gyönyörű látványt ad a virágzó medvehagyma „tenger”, az orrunkban pedig felejthetetlen emléket hagy a mindent beborító hagymaillat.

A medvehagyma azonban nem csupán e miatt népszerű elsősorban. Hagyma volta nemcsak küllemében, de beltartalmában is megnyilvánul. Kiváló tápértékű növény. Leveleit előszeretettel fogyasztják nyersen és különböző ételekben elkészítve egyaránt. Gyűjteni a virágzás előtti időszakban szokták. Mindenkinek fontos tudnia, hogy a gyűjtést milyen keretek között végezheti. A 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény értelmében állami erdőben, nem védett területen, engedély nélkül csak saját szükségletre elegendő mennyiséget szabad gyűjteni. Ez nem haladhatja meg a napi 2 kg-ot. Ennél nagyobb mennyiség szedéséhez a terület kezelőjétől engedélyt kell beszerezni. Az 1996. évi, a természet védelméről szóló LIII. törvény értelmében védett természeti területen bármely növény gyűjtése, a legkisebb mennyiségben is engedélyhez kötött. Ezek alapján a medvehagyma legismertebb élőhelyén, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben (Lapis, Remete-rét, Szárazkúti pihenő, stb.) a medvehagyma gyűjtése engedélyhez kötött. A szükséges engedélyek a következő szervektől szerezhetők be a térségben:

Védett természeti területre vonatkozó gyűjtési engedély:

  • Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
  • Mecsekerdő Zrt. erdészetei


Nem védett természeti területre vonatkozó gyűjtési engedély:

  • Mecsekerdő Zrt. erdészetei

 

(Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság)