Fontos és ünnepi alkalom, amikor újabb értékekkel gazdagodik a magyar vidék – jelentette ki Fazekas Sándor az Esterházyak egykori majorsági központjában, a sarródi Lászlómajorban kialakított őshonos állatpark avatásán. A vidékfejlesztési miniszter kiemelte, hogy példaértékű összefogással valósult meg a most záruló, több mint félmilliárd forint értékű turisztikai beruházás a Fertő, a Rábaköz és a Hanság területein. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már több tízezer ember jön a térségbe, hogy megismerkedjen a táj felbecsülhetetlen természeti értékeivel, a magyar kultúra és gazdálkodás örökségeivel, kincseivel. Közlemény.
Az őshonos állatpark és a majorság jó példája annak, hogyan lehet a múlt értékeit megőrizve, a tájban rejlő csodákat felszínre hozni. Fontos, hogy az emberek ott ismerkedhessenek meg a magyar vidék értékeivel, ahol azok egykor megszülettek – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a térségben megvalósult fejlesztések, így a kerékpáros pihenők, a csónakház is mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar vidék élhető maradjon, versenyképes legyen, és minél többen megismerhessék egyedülálló értékeit.
Az őshonos állatpark átadásával hivatalosan is lezárult a Fertő, a Rábaköz és a Hanság területein zajló nagyszabású turisztikai fejlesztés. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a 12 önkormányzatot tömörítő Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulás, illetve Sarród Önkormányzatának közös projektje összesen 545 millió forintból valósult meg, 85 százalékban uniós forrásból. A térségbe érkező turisták mostantól egy komplex, aktív időtöltést biztosító turisztikai szolgáltatást kaphatnak.
A fejlesztés zárásaként Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter átadta az Esterházyak egykori majorsági központjában, a sarródi Lászlómajorban kialakított őshonos állatparkot. A látogatók több tucatnyi régi magyar háziállatfajtának több mint 300 egyedével találkozhatnak. Így például magyar szürkemarhát, bivalyt, racka- és cigája juhot, a mangalica változatait, tyúkféléket, récéket, háziludakat nézhetnek meg természetes környezetben. A Fertő-tájon és a Hanságban összesen mintegy 1500 magyar szürkemarha, 200 bivaly és 800 rackajuh legel télen-nyáron szabad tartásban.
Az új látogatóközpontban egy nemzeti parki kiállítás is várja az érdeklődőket, akik ízelítőt kaphatnak az állattartáshoz kötődő mesterségek emlékeiből. A tárlat mellett a nagy istálló felújított épülete és egy új játszótér is várja a családokat.
A beruházás keretében összesen 14 településen fejlesztették a Fertő-Hanság Nemzeti Park vonzerejét. Több kilométer hosszú bicikliút épült Fertőújlaknál és Kapuváron, tucatnyi kerékpáros pihenőhelyet alakítottak ki a rábaközi és hansági településeken, Sarród-Lászlómajorban felépült az új látogatóközpont, a Rábán vízitúrázókat pedig egy csónakház várja Rábakecölnél. Az állatpark átadásával a projekt lezárul, a fejlesztés azonban folytatódik, ősszel ugyanis egy régi magyar gyümölcsfajtákból álló kert telepítését tervezik a látogatóközpontnál.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1994-ben jött létre, összesen 23 731 hektáron terül el, míg Ausztriában 10,5 ezer hektáron folytatódik. A nemzeti park területét az eurázsiai sós sztyepptavak legnyugatibb tagja: a nádasokkal tűzdelt Fertő-tó, a szikes puszták, a Szárhalmi-erdő és a környező láprétek, a hansági mocsárrétek, tőzegláprétek, égererdők tagolják. A vidék olyan különleges növény- és állatfajoknak ad otthont, mint a tengermelléki káka, a réti csík, a díszes üstökös réce, a pókbangó, a sziki őszirózsa, vagy a szongáriai cselőpók.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
