Várhatóan a tavaszi ülésszak első törvényei között kezdi tárgyalni a parlament a hulladékról szóló törvényjavaslatot, amelyet a vidékfejlesztési miniszter benyújtott az Országgyűlésnek. Az új törvény egységes, hatékony és környezetbarát hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg, és szemléletváltásra ösztönöz. A törvényjavaslat tisztázza a hulladék fogalmát, részletezi hogyan kell bánni a hulladékkal. Világosan megfogalmazza a piaci szereplők és a lakosság feladatait, felelősségét és az előnyöket. Egyértelművé teszi ki a hulladék gyártója, befogadója, vagyis a hulladékgazdálkodás – gyűjtés, eljuttatás, hasznosítás, feldolgozás – érintettje.

A törvénytervezet célja, hogy visszaszorítsa a képződő hulladék mennyiségét, és növelje az anyagában történő hasznosítás arányát annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba. A hulladéklerakás ugyanis a legrosszabb megoldás, hiszen veszélyezteti a környezetet és az erőforrások elvesztésével jár.

Szintén a hulladékképződés visszaszorítását szolgálja a 6 évre szóló Nemzeti Megelőzési Program, amelyet első alkalommal 2013. december 12-ig kell kidolgozni. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részeként kell elkészíteni.

A törvényjavaslat a hulladékkal történő megfelelő gazdálkodás érdekében úgynevezett hulladékhierarchiát állít fel. Újdonság a melléktermék kritériumrendszerének meghatározása. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy egy anyag vagy tárgy mikor minősül mellékterméknek, és mikor hulladéknak. Ezáltal lehetővé válik, hogy a termelési folyamatokból származó anyagokat és tárgyakat a gazdálkodó szervezetek melléktermékként forgalmazhassák, és azokat ne kelljen hulladékként besorolniuk, továbbá a hatóságtól hulladékgazdálkodási engedélyt kérniük. A törvényjavaslat megszabja azokat az eseteket is, amikor a hulladékstátusz megszűnik, vagyis bizonyos feltételek teljesülése esetén a hasznosított hulladékból újra termék lehet.

A hulladékról szóló törvényjavaslat pontosítja a kiterjesztett gyártói felelősség elvét. Olyan megoldásokra ösztönzi a termék előállítóját már a gyártáskor, amelynek köszönhetően a keletkező hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma a lehető legkisebb. Bizonyos termékeknél a gyártónak a képződő hulladék összegyűjtéséért és kezeléséért is felelősséget kell vállalnia.

Pontosabb és szigorúbb szabályokat vezet be a javaslat annak érdekében, hogy ne lehessen a hulladékot következmények nélkül felelőtlenül kezelni.

Az eddiginél komolyabb következményekre számíthat az, aki megsérti a hatósági engedélyezéssel és ellenőrzéssel, továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályokat. A törvényjavaslat előírja egyebek mellett, hogy ha valaki engedély nélkül hulladékot szállít, más ingatlanán, illetve közterületen jogtalanul elhelyez vagy elhagy, akkor a tevékenységhez használt eszközt, járművet a környezetvédelmi hatóság a helyszínen lefoglalhatja. A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek szintén új rendelkezésekkel bővülnek. A nyilvántartást a kötelezettnek legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig – kell megőriznie.

Szintén környezetvédelmi célokat szolgál az a szabályozás is, amely céltartalék elkülönítésére kötelez bizonyos gazdálkodó szervezeteket. Erre azért van szükség, hogy ha az adott hulladékkezelő létesítmény bezárna, vagy a tevékenység megszűnne, akkor is legyen forrás a rekultivációra. Ha valaki bizonyos mennyiség felett veszélyes hulladékot „termel” vagy szállít, akkor biztosításkötésre kötelezhető. Ebből az összegből lehetne finanszírozni az esetleges környezeti károk felszámolását.

A törvényjavaslat bevezeti a hulladéklerakási járulékot, amit a lerakó üzemeltetője fizeti a lerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján. A járulék bevezetése is arra ösztönöz, hogy a lerakás helyett a hasznosítást részesítse mindenki előnyben.

A törvényjavaslat több intézkedést is határidőhöz köt. Az úgynevezett „háztól-házig” történő szelektív hulladékgyűjtési rendszer 2015-ig kiépül az egész országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság elkülönítve gyűjti az üveg-, a fém-, a műanyag- és a papírhulladékot. A jogszabály meghatározza azt is, hogy a háztartási és az ahhoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrafeldolgozását 50%-ra kell emelni 2020-ig. A nem veszélyes építési-bontási hulladéknál ezt az arányt 70%-ra kell növelni. 

Az új szabályozás értelmében 2013. január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami feladat lesz. A jövő évtől ugyanis csak olyan cég végezhet majd közszolgáltatást, amely több mint 50%-ban állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

Az új törvény megalkotásával együtt a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket is felülvizsgálják a szakemberek, hogy egységes rendszert alkothassanak a jogszabállyal. Az új hulladéktörvény  összhangban áll  az új környezetvédelmi termékdíj törvénnyel.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)