A Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. március 12-én megtartott projektindító ünnepséggel hivatalosan is megkezdődött „Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) és laboratóriumi háttér továbbfejlesztése” elnevezésű projekt megvalósítása. Közlemény.

A nyitórendezvényen a Projekt Végrehajtót képviselő Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, valamint Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár mellett a Svájci-Magyar Együttműködési Program koordinációjáért felelős intézmények képviseletében részt vett Jean-François Paroz svájci nagykövet, Liliana de Sá Kirchknopf, a Svájci Hozzájárulás Hivatalának vezetője, Hugo Bruggmann, a Svájci Gazdasági Államtitkárság főosztályvezetője, továbbá Simó Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője is.

A projekt során korszerű mintavevő és laboratóriumi mérőeszközök, valamint mobil mérőállomások beszerzésére kerül sor, melyek az uniós előírásoknak megfelelő levegőminőség-ellenőrzést szolgálják. A projekt 85%-os svájci támogatással, a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg. Magyarország összesen folyó áron mintegy 31 milliárd forintnak megfelelő svájci frank támogatásban részesül.

A projekt közvetlen célja a levegőminőséget vizsgáló mérőhálózat továbbfejlesztése, a laboratóriumi háttér modernizálása, valamint a légszennyezettség, és a szennyezett területek feltérképezése a jogszabályok által előírt követelményeknek való megfelelés érdekében. A mérőhálózat automata és manuális mintavételi pontjai lefedik az ország egész területét. „Ahhoz, hogy megóvjuk a levegő minőségét, először tisztában kell lennünk állapotával, amely csak folyamatos vizsgálattal, az állam által fenntartott monitoring hálózat üzemeltetésével biztosítható” – hangsúlyozta előadásában Dr. Zay Andrea, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

Fotó: Árvai Károly

A közel negyven éve üzemelő hálózat – a mérési módszerek, mérési pontok, üzemeltetési körülmények korszerűsítése, valamint a felügyelőségek eszközberuházásai ellenére – országosan elöregedett, jelentős megújításra szorul a megfelelő adatminőség folyamatos biztosítása érdekében. A lehető legpontosabb mérési eredményekkel alapozható meg ugyanis a szmogriadó elrendelése, hatósági eljárások lefolytatása vagy rendkívüli esetekben azonnali intézkedések végrehajtása is.

Ehhez nyújt segítséget a Svájci Állam által biztosított, mintegy 1,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás. Ezáltal nem csak az automata mérőállomással nem rendelkező kistérségek levegőminőségéről nyerhetünk információt, hanem azokról a szennyező komponensekről is, amelyekre folyamatos mérést biztosító, automata mérési módszer nem létezik. A fejlesztési projekt megvalósításához Magyarország mintegy 215 millió forint önerővel járul hozzá. Az országos légszennyezettségi mérőhálózat és laboratóriumi háttér továbbfejlesztésére elnyert támogatás elősegíti az egészségre ártalmas légszennyezettség csökkentését, a környezeti monitoring kapacitás növelését, az életszínvonal javítását és a fenntartható fejlődés elérését.

Fotó: Árvai Károly

Svájcban 2006-ban népszavazás döntött arról, hogy támogatják az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok felzárkózását, a kibővített EU gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeinek csökkentését. Magyarország 2012 júniusában sikeresen lekötötte a Svájci Hozzájárulás teljes összegét, mintegy 31 milliárd forintot, melynek köszönhetően jelenleg 37 projekt, program és alap megvalósítása folyik. A svájci hozzájárulásról további információ található a http://www.svajcihozzajarulas.hu címen.

(Vidékfejlesztési Minisztérium)