Bővebb lakossági tájékoztatást, tisztább levegőt és ezen keresztül az emberek életminőségének javulását szolgálja a levegő védelméről szóló kormányrendelet. A szigorú előírások betartásával csökkenthetők az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások.

Az Európai Unió 2008 májusában elfogadott új irányelve - megtartva a korábbi levegővédelmi előírásokat - a levegőminőség javítása érdekében bizonyos területeken szigorúbb követelményeket vezetett be, melyeket szükséges volt a hazai jogszabályokba átemelni.

Az új rendelet végrehajtásával a lakosság egészséges környezethez való joga a jövőben jobban érvényesülhet. Az intézkedéssel a levegőminőség javulását szeretnék elérni. Új előírások elsősorban a kisméretű részecske szennyezéssel (PM10, PM2,5) összefüggésben jelentek meg.

A szálló por azért kapott kiemelt figyelmet, mert a hatásvizsgálatok szerint a településeken jelenleg ez a legnagyobb egészségügyi kockázattal járó légszennyező anyag. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskékre (PM2,5) 2010-től célértéket, illetve 2015-től már kötelezően alkalmazandó éves határértéket határoztak meg. Az új levegőminőségi előírásokhoz természetesen módosított mérési és adatszolgáltatási követelmények is társulnak.

Az új szabályozás a megelőzésen és az életminőség javulásán kívül megtakarítást is hozhat. Egy 2007-ben készült tanulmány ugyanis kimutatta, hogy a javuló levegőminőségnek köszönhetően Magyarországon 1 százalékkal csökkenhet a táppénzes napok száma, ami éves szinten 360 millió forintot jelentene.

A jogharmonizáció érdekében az uniós irányelv kötelezettségeit a tárca több rendeletbe építette be: a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendeletbe, a határértékekről szóló miniszteri rendeletbe és a kibocsátások vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló miniszteri rendeletbe.

A fenti rendeletek a levegőminőségi szabályokon túl a légszennyező források, így a cégek, telephelyek kibocsátásaival kapcsolatos szabályokat is tartalmazzák. Az új jogszabályok megalkotásánál a tárca figyelembe vette a hatóságok gyakorlati észrevételeit is.

A levegő minőségének folyamatos vizsgálata érdekében a jövőben fejlesztik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot. A levegő védelméről szóló jogszabály értelmében ugyanis új vizsgálatokra van szükség a finom szálló por mérésére, és bővül a mintavételi pontok száma is. A magyar szabályozás a levegőminőségi szabályok mellett a légszennyező források kibocsátásaival kapcsolatos szabályokat is tartalmazza.

A 2011. január 15-től hatályos jogszabályok szövege a csatolmányban olvasható.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)