Növekszik az árvízi biztonság, az elöntött területek nagysága pedig csökkenhet két kormányrendelet módosításának köszönhetően. A jogszabálytervezetek társadalmi vitája megkezdődött.
Az új szabályozás szerint nagyvízi mederben kizárólag az érintett folyószakasz mederkezelőjének, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak a hozzájárulásával lehet építkezni, szigorú feltételek mellett. A jövőben változnak a vízfolyásokat keresztező hidakra, közművezetékekre vonatkozó műszaki előírások is, amelyek szintén azt szolgálják, hogy az ár biztonságosan levonulhasson.
A rendeletmódosítás kimondja, hogy a meder kezelője milyen esetben adhat hozzájárulást egy építmény elhelyezéséhez, valamint milyen követelményeket érvényesíthet az erdő- és mezőgazdasági művelés során. Rögzíti azt is, hogy a meder használatának korlátozásáért és a vizek, jég, uszadék és hordalék által ott okozott kárért kártalanítás nem jár. Ez összhangban áll az eddig is alkalmazott gyakorlattal, hiszen a vis major helyzetként jelentkező árvíz miatt az állam korábban sem fizetett kártalanítást azoknak, akik tulajdonosai vagy használói nagyvízi mederben lévő ingatlanoknak.
A nagyobb árvízi biztonság érdekében szigorúbb előírások vonatkoznak a jövőben bizonyos hidakra és közműátvezetésekre. A tavalyi áradásokkor ugyanis sok esetben okozott problémát, hogy az uszadékok – és többször a pillérek is – akadályozták a víz szabad levonulását. Ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vették a szabályok változtatásakor.
A módosítás ezen kívül meghatározza a települési szennyvízkezelési program részletes tartalmi követelményeit is, amelyet a települési környezetvédelmi program részeként kell megalkotnia a képviselőtestületeknek. A szennyvízkezelési programnak mind a szennyvízelvezető-hálózattal rendelkező településeken, mind a szennyvízelvezetési agglomerációhoz nem tartozó önkormányzatoknál nagy hangsúlyt kell fektetnie a vízbázisok, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére.
A jogszabály-tervezet szövege itt olvasható.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
