Stratégiai zajtérképek

Tudnivalók.

Mi a stratégiai zajtérkép?

Környezetünkben számos zajforrás működik, ami zavarja mindennapi tevékenységünket, nyugodt pihenésünket. Ezek egy része csak átmenetileg és néhány embernek okoz kellemetlenséget, más részük azonban tartósan és nagy területen terheli a környezetet. Az utóbbi csoportba elsősorban a közlekedési létesítmények és a jelentősebb ipari üzemek tartoznak bele. Útjaink, vasútjaink, repülőtereink zajcsökkentése azonban nem könnyű feladat, mivel bonyolult forgalmi rendszer és kialakult településstruktúra mellett kell megoldásokat keresni. A nagyobb városok vagy agglomerációk zajcsökkentése éppen ezért, a település egészére kiterjedő gondos tervezést, intézkedési terv-készítést igényel. Országos program szükséges a nagy forgalmú közlekedési létesítmények zajának csökkentése érdekében is.
Megalapozott intézkedési tervek csak a zajterhelés és a zajterheléssel érintett lakosság mértékének ismeretében készíthetők. Ehhez nyújtanak segítséget a stratégiai zajtérképek.

Jogszabályi háttér

Az EU 2002-ben fogadta el azt az irányelvét, ami stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését írja elő:

a nagyvárosi agglomerációkra (100 000 fő lélekszám fölött),
a nagy forgalmú vasutakra (30 000 jármű/év forgalom fölött),
a nagy forgalmú közutakra (3 000 000 jármű/év forgalom fölött) és
a nagy forgalmú repülőterekre (50 000 repülési művelet/év forgalom fölött).

Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át az alábbi két rendelet megalkotásával:

280/2004.(X.20.) Kormány rendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről,
25/2004.(XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

A jogszabályok hatályos szövege az alábbi internetes oldalon található jogszabálykereső segítségével érhető el:

www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso

Hogyan készülnek a zajtérképek?

A zajtérképek a zajforrások és a zajterjedés modellezésén alapulnak. Mérést egyedül az ipari létesítmények esetén végeznek, azonban a lakott területeket érő zajterhelés mértékét ebben az esetben is számítással állapítják meg. A stratégiai zajtérképek alapvető célja olyan állapotfelmérés készítése, amely alapot adhat a legjelentősebb zajforrás-csoportok kezelésére vonatkozó intézkedési tervek készítésére, stratégiai jellegű döntések megalapozására, ezért mind a terjedést befolyásoló tényezők, mind pedig a forgalmi adatok az adott területre jellemző éves átlagos értékek.

A zajtérképek alapjaként olyan digitális térképek szolgálnak, amelyek ábrázolják a zajforrásokat (közutak, vasutak, repülőterek, ipari létesítmények), a hangterjedés útjában álló akadályokat (pl.: zajvédő falak, töltések, magasabb építmények) és a zajtól védendő épületeket (pl.: lakóépületek, egészségügyi intézetek, oktatási intézetek). A zajforrásokhoz azok jellegétől függően hozzá kell rendelni a forgalmi adatokat vagy a zajmérési eredményeket, továbbá egyéb a terjedést és zajkeltést befolyásoló jellemzőket, a zajtól védendő épületekhez pedig hozzá kell társítani az érintettek számát. Mindezeknek az adatoknak a felhasználásával az erre a célra készített számítógépes programok elkészítik az adott terület stratégiai zajtérképét.

A zajhelyzet értékelésére felhasznált mutatók: Lden és Léjjel

A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle zajmutatóval kell ábrázolni.

Az Lden egy olyan „átlagos” zajszint, ami egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál. Az átlagképzéskor az esti és éjszakai időszakban fellépő zajok (5 ill. 10 dB-lel) nagyobb súlyt kapnak.

Az Léjjel az éjszakai (22:00 és 6:00 óra közötti) időszak átlagos zajszintje.

Zajterhelés – konfliktus – érintettség

A zajtérképek egy része, az ún. „zajterhelési térképek” az egyes térképi pontokban észlelhető zaj mértékét ábrázolják.

Azokra a területekre, amelyre elkészült a zajterhelési térkép, konfliktustérképet is kell készíteni. Ez a térkép azt mutatja, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel magasabb, mint a stratégiai küszöbérték. Az előbb említett küszöbérték alatt nem határértéket, csupán elérendő célértékeket kell érteni. A konfliktus térkép világít rá arra, hogy mely területeken lehet kritikus a zajhelyzet, hol kell az intézkedési tervben foglalkozni a meglévő kedvezőtlen zajhelyzet részletesebb vizsgálatával.

Az érintettség azt fejezi ki, hogy egy adott zajszint hány embert érint.

Forrástípusonként (ipari létesítmények, közutak, vasutak és repülőterek) külön készül zajterhelési zajtérkép az éjszakai és az egész napra jellemző állapotra és ugyancsak forrástípusonként külön készül konfliktus térkép az éjszakai és a teljes nappali időszak jellemzésére. A nagyvárosi agglomerációkra tehát (ha a területükön mind a négy forrástípus fellelhető) összesen 16 db, a nagy forgalmú közlekedési zajtérképekre pedig 4 db különböző zajtérkép készül.

Még néhány fontos tudnivaló

A zajtérképek alapján olyan információkat nyerhetünk környezetünkről, amelyek segítéségével az egyes területek zajvédelmi helyzete reálisan összehasonlítható. A zajtérkép egy adott pontjának értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a számítás éves átlagos adatokból indul ki és bizonyos egyszerűsítéseket tartalmaz. A zajtérképek eredményei méréssel nem ellenőrizhetők vissza.

A környezetvédelmi jogszabályok között találunk olyat, amelyik az ipari és a közlekedési létesítményektől származó zajra „zajterhelési határértéket” állapít meg. A stratégiai zajtérképek eredményei az eltérő zajmutatók (Lden és Léjjel helyett, LAM megítélési szint) és értékelési módszerek miatt nem vethetők össze a zajterhelési határértékkel. A határértékeknek való megfelelést a jellemző, azaz a leggyakrabban előforduló állapot figyelembevételével, műszeres vizsgálattal kell ellenőrizni.

A konfliktus térképen ábrázolt helyzetek nem járnak együtt bírság kiszabásával és a környezetvédelmi hatóság intézkedésével. A konfliktusos helyzetek kezelésére a települési önkormányzatok, vagy a közlekedéséért felelős miniszter által kijelölt szerv által készített – korábban már említett - intézkedési tervek megvalósítása szolgál.