Alapításának 35. évfordulóját ünnepli a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Magyarország páratlanul gazdag természeti erőforrásokban, melyek megóvásában kiemelt szerepe van a nemzeti parkoknak. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemrég bejelentette: végigjárja nemzeti parkjainkat, hogy népszerűsítse hazánk természeti értékeit, és felhívja a figyelmet különleges szerepükre. A tárcavezető februárban a Bükki Nemzeti Parkba látogat.

Az 1977-ben alapított Bükki Nemzeti Park az Észak-magyarországi régió egyedülálló természeti kincseit mutatja meg. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amelyhez hegyvidéki területeket is tartoznak. Az igazgatóság több mint 891 ezer hektáron működik, benne 9 tájvédelmi körzettel, 13 természetvédelmi-, és több tucat Natura 2000 területtel.

Rácz András (Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Novák Richárd)A Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság védett területein megtalálhatjuk az Alföldre jellemző erdős-sztyepp vidékeket, a Tisza-menti árterek ligeterdőit, vizes élőhelyeit, a középhegységek változatos erdőtársulásait, hegyi rétjeit, sziklagyepeit. Magyarországon minden negyedik barlang a Bükkben van, összesen 1100 tartozik a nemzeti park kezelésébe, közülük a legismertebb és a látogatók körében is legnépszerűbb a Szent István-barlang és az Anna-barlang.

A nemzeti park számos különleges és hazánkban is ritka növény- és állatfajnak ad otthont. Az igazgatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy megóvja ezeket a veszélyeztetett fajokat és élőhelyüket. Csak a Bükk hegység flórája  1300 növényfajból áll, melyek közül 18 hazánkban kizárólag ezen a tájon él. Ilyen például a havasi ikravirág, a magas istác, a mirigyes fodorka, a szirti pereszlény, a Hazslinszky-berkenye, vagy a sárga ibolya.   

A térség állatvilága is rendkívül gazdag: a Bükkben élő fajok számát  22 000 körülire becsülik a szakemberek. Itt él például a havasi cincér, a sisegő füzike, az örvös légykapó, a fekete harkály, a kék galamb, az idősebb, természetközeli erdőkben a fehérhátú fakopáncs, a bajszos sármány, a parlagi sas, vagy a vándorsólyom.

A Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság kiemelkedő eredményeket tud felmutatni a fajmegőrzésben. Sikeres programok zajlottak például a kosborfélék családjához tartozó fokozott védett növény, a boldogasszony papucsa megóvásáért, vagy például egyes veszélyeztetett lepkefajok élőhely-kezelése érdekében. A legrégebbi és legjelentősebb eredményeket hozó fajmegőrzési programok veszélyeztetett madárfajokat érintettek, melynek köszönhetően a kerecsensólyom-állomány négyszeresére, a parlagi sas állomány pedig  tízszeresére növekedett.

A fajmegőrzési programok mellett a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság területén folyamatosak az ökoturisztikai- és élőhely fejlesztések, a környezeti nevelésről és szemléletformálásról szóló programok. Jelenleg is több természetvédelmi fejlesztés zajlik a nemzeti park területén, együttesen több százmillió forint értékben.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)