A három folyó között elterülő nemzeti park pénteken volt része annak a látogatás-sorozatnak, melynek keretében a környezetügyért is felelős Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter személyesen keresi fel hazánk védett természeti értékeit.
A tizenhárom részterületből álló, 51 ezer hektáros Körös-Maros Nemzeti Parkot 1997-ben alapították. A területek egységes természetvédelmi kezelését a Körösök és a Maros folyó több ezer éves munkája, természetalakító tevékenysége során kialakult sajátos tájszerkezet tette szükségessé. A Körös-vidéken a kiterjedt szikes puszták, mocsármaradványok, a megmaradt természetes erdők megóvása kiemelt feladat. Több ritka állat- és növényfaj élőhelye is a nemzeti park, többek közt az erdélyi hérics és a bókoló zsálya termőhelye található itt, valamint a túzok legéletképesebb hazai populációja él Békés megye északi részén, Dévaványa közelében.
A nemzeti park központja Szarvason, a város Holt-Körös által körülölelt távolabbi szegletében, a Csáky-Bolza kastélyban található. A kastélyt a 26 hektáros Anna-liget veszi körül. Fazekas Sándor is itt kezdte pénteki látogatását, a szintén itt kialakított Körösvölgyi Látogatóközpont előtt helyi termelők kínálták termékeiket, például kemencében sült pogácsát és juhsajtot. A miniszter rövid sétát is tett az Anna-liget, és egyben a Körös-Maros vidéki táj természeti értékeit és jellegzetes arculatát bemutató tanösvényen.
A látogatóközpontban tartották a Vidékfejlesztési Minisztérium ünnepségét a Föld napja alkalmából, majd Fazekas Sándor kitüntetéseket adott át. Beszédében a huszonegyedik század emberét "a fosszilis energiahordozók gazdag örökösének" nevezte. Hangsúlyozta ugyanakkor: Az „élő bolygó” ma már a föld minden országába félreérthetetlen jeleket, üzeneteket küld: gondoljunk a szélsőséges időjárási jelenségekre, az egyre gyakoribb pusztító viharokra, az üvegházhatásra, az olvadó jégsapkákra, az aszályokra.
Mindebből világosan leszűrhetjük, a „kék bolygó” ultimátumot adott az embernek - fogalmazott, hozzátéve: vagy gyökeresen változtat az energia előállítás és felhasználás gyakorlatán, mérsékli a nyersanyagok kiaknázását, csökkenti a környezet terhelését, és megtanulja jobban becsülni az élővilágot, a természetet; vagy, ha nem, akkor az emberiség előbb-utóbb kénytelen lesz átköltözni a szénhidrogén mezőkről az „örök vadászmezőkre.”
Ez utóbbi lehetőséget mindenképpen el kell kerülnünk - hangsúlyozta Fazekas Sándor. Rámutatott: ezért keresünk megoldást az év minden napján arra, hogy a megújuló energiára építve milyen gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontok mentén valósítsuk meg a fenntartható fejlődést.
Közös felelősségünk, hogy nagyobb figyelmet és több forrást fordítsunk a biológiai sokféleség megőrzésére, a környezet megóvására, a hulladékgazdálkodásra, az élővilág védelmére, a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazására - nyomatékosította a vidékfejelsztési miniszter.
Minden talpalatnyi zöld terület, minden egyes négyzetméter garancialevél az élhető jövőhöz. Nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink, természetvédelmi területeink pótolhatatlan szerepet töltenek be épített és természeti örökségünk, népművészetünk és hagyományaink megőrzésében - fogalmazott Fazekas Sándor.
Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón a miniszter emlékeztetett, a tárca vezetése havonta más nemzeti parkba látogat, céljuk felhívni a figyelmet a természet tiszteletére, hogy a magyar tájról, és természeti kincseinkről minél több jusson el a köztudatba. A Körös-Maros Nemzeti Park és Békés megye is számos látnivalóval várja a turistákat, a közel 60 ezer hektáron találhatóak jellegzetes dél-alföldi vizes élőhelyek, puszták, vagy olyan épített örökség is, mint a gyulai vár - tette hozzá.
A vidékfejlesztési miniszter földhaszonbérleti szerződést is átadott két sikeres Békés megyei pályázónak. Aláhúzta: a kormány földprogramjának célja, hogy az állami földek hasznosítási joga családi gazdálkodókhoz jusson, akik így egészséges hazai élelmiszerrel tudják ellátni a magyar családokat.
Bak Péter, a megyei földalapkezelő igazgatója elmondta: a megyében 2000 hektáron 370 birtoktestet hirdettek meg, amire közel 1000 pályázat érkezett.
Fazekas Sándor késő délután felkereste a dévaványai túzokrezervátumot is. A Dévaványai-Ecsegi puszták kiemelkedő természeti értéke a túzok. A madár megtartása érdekében főként a szabadtéri állományvédelemre összpontosítanak a nemzeti park szakemberei. Ilyen tevékenység például a nyugalmas, pusztai fészkelőhelyek létrehozása, vagy a téli takarmánybázis biztosítása. A túzokvédelmi munkát a látogatók a Dévaványa és Ecsegfalva községek között fekvő Réhelyi Látogatóközpontban ismerhetik meg, itt a túzok és ősi magyar háziállatok természetes környezetben való megfigyelésére is lehetőség nyílik.
(kormany.hu)