A hulladékgazdálkodást érintő új törvényi szabályozás mindenben megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv hármas követelményének. A felmerült kérdésekre a kormány szakszerű, megalapozott válaszokat készít elő a Bizottság számára, amelyek részletesen alátámasztják, hogy a hulladékról szóló törvénytervezet semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért meg. Közlemény.
Le kell szögezni, hogy a Magyar Államnak jelentős mértékű mérlegelési jogköre van abban, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatást hogyan kívánja megszervezni. Az utóbbi években ugyanis – uniós jogszabályokban is – megjelenő speciális prioritási szempontok a tagállamok számára lehetőséget és alapot teremtettek arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a víziközmű szolgáltatás, valamint egyéb közszolgáltatások területén sajátos szabályozást vezessenek be.
A hulladékgazdálkodás átfogó átalakítására azért van szükség, hogy olyan jogi keretben szabályozzuk ezt a közszolgáltatást, amely megfelel az uniós normáknak, egyúttal kellően szolgálja a lakossági, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeket. Kiemelt szempont az is, hogy a lakosság számára megfizethető közszolgáltatási díjak legyenek. Az állami szerepvállalás növelésére éppen ezért szükség volt a közszolgáltatásban.
A hulladékról szóló törvényjavaslat értelmében a cégek 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a közszolgáltatást végző cégekben, a többi hulladékgazdálkodási tevékenységet – például az újrafeldolgozást - pedig minden korlátozás nélkül továbbra is végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek látták el Magyarországon, így ebben nem hoz lényeges változást a jogszabály. Az új törvényi szabályozás tehát nem szorítja majd ki a piaci szereplőket a közszolgáltatásból.
A hulladékgazdálkodás átalakításánál mindvégig Magyarország érdekeit tartottuk szem előtt. Az új törvényi szabályozás ennek megfelelően készült el. Ezért szó sem lehet semmilyen kompenzációról a külföldi tulajdonú cégek számára. Egyrészt azért, mert a jövőben sem szorítjuk őket ki a piacról. Emellett ezek a cégek sok esetben az Európai Unió támogatásával, vagyis a tagállamok adófizetőinek pénzén épült hulladékudvarokat, lerakókat, infrastruktúrát használva működnek és szereznek hatalmas profitot, miközben beruházásra nem kellett költeniük, így nincs is szükség kártérítésre. Ezt a folyamatot a továbbiakban semmilyen körülmények között nem kívánjuk elősegíteni, mert ellentétes Magyarország és a magyar emberek érdekeivel.
A Magyarországon eddig működő rendszer lehetőséget teremtett arra, hogy egyes gazdálkodó szervezetek a lakosság és a környezet kárára visszaéljenek erőfölényükkel. A gazdasági és a környezetvédelmi szempontok közötti egyensúly megteremtése, helyreállítása ugyanakkor a Magyar Állam és az önkormányzatok feladata, kötelessége maradt, ami egyre nagyobb kihívást jelentett. Ezért is volt szükség a hulladékgazdálkodás rendszerének átfogó átalakítására, az átlátható működés feltételeinek megteremtésére és az állam szerepének növelésére.
Szintén a Magyar Állam felelőssége, hogy a hasznosítási arányok időben teljesüljenek. A speciális szabályozás bevezetését tehát hazánk esetében az indokolja, hogy a szokásos versenypiaci feltételek között szerveződő közszolgáltatási piacon az elmúlt évtizedben a lakossági, közegészségügyi, járványügyi, köztisztasági és környezetvédelmi szempontok sokszor eltörpültek és sokadlagossá váltak a gazdasági szempontok mellett. Mindannyiunk közös érdeke a lehető legjobb megoldás megtalálása.
Az új hulladékról szóló törvény megalkotásakor a Vidékfejlesztési Minisztérium mindvégig figyelembe vette a vonatkozó EU-s szabályozást. A jogszabályhoz tartozó végrehajtási rendeleteket is a legszélesebb körben egyeztettük. A tárca a rendeletekről folyamatosan tárgyal a szakmai, a társadalmi és a civil szervezetekkel, hogy 2013. január elsején egy olyan egységes szabályozás léphessen életbe, amely mindenki számára átlátható, egyértelmű viszonyokat teremt a hulladékgazdálkodásban.
Meg kell jegyezni, hogy Magyarországgal szemben jelenleg alig több mint egy tucatnyi kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ami nagyon jó aránynak számít a többi uniós tagállamok között. Németországgal szemben például ennek sokszorosa indult. Az eljárások száma nem az adott ország méretével, hanem jogalkotási gyakorlatával van összefüggésben.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
