Magyarország és Kína vízügyi helyzetéről, vízgazdálkodásáról, a két ország közti szakmai együttműködés lehetőségeiről adott átfogó képet Dong Li vízügyi miniszterhelyettes és Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A magyar-kínai vízpolitikai és árvízvédelmi műhelyülés annak az együttműködési megállapodásnak az eredménye, amit Fazekas Sándor miniszter írt alá még áprilisban, Kínában. Közlemény.
Magyarország és Kína elkötelezett a cserekapcsolatok és az együttműködések megerősítése és fejlesztése mellett a vízügy területén. A két ország közti szakmai munka komoly múltra tekint vissza, hiszen az elmúlt években rendszeresek voltak a magas szintű és szakmai látogatások – jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára a műhelyülésen. Kovács Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét országnak szembe kell néznie a globális klímaváltozás hatásaival: így például az árvíz, a nagy esőzések és az aszály problémájával, amelynek kezelése szintén az együttműködés fontos része.
A vízügy terén Magyarország számos nemzetközi együttműködés keretében végez kiemelten fontos munkát - jelentette ki a vízügyért felelős helyettes államtitkár. Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország EU-s elnöksége alatt fogadták el az EU Duna Makro-regionális Stratégiát. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy hazánk a Rio+20 csúcstalálkozón egyértelművé tette: vezető szerepet kíván vállalni vízügyi kérdésekben. Ennek jegyében Magyarország jövőre egy globális konferenciát kíván rendezni, amelynek egyik fő témája a vízellátás kérdése.
Kína gazdasági fejlődésében kulcsfontosságú szerepet tölt be az ország vízkészlete – jelentette ki Dong Li. A kínai vízügyi miniszterhelyettes előadásában kitért arra, hogy a kínai kormány éppen ezért kiemelt kérdésként kezeli a meglévő vízi létesítmények rehabilitációját és a vízgazdálkodást. 2020-ig egy átfogó vízügyi reformot hajtanak végre, amelynek fontos része az árvíz és az aszály problémájának kezelése, a hatékony vízkészlet-gazdálkodás és a vízellátás biztonságának növelése.
Kínában jelenleg az árvíz ellen küzdenek, de évről-évre kihívást jelent az aszály is. Az ország területének 53 százalékát érinti valamilyen szinten a szárazság, amely kihat a mezőgazdaságra és az iparra is – tért ki előadásában a kínai miniszterhelyettes. Dong Li elmondta: az országban mintegy 60 millió hektáron öntöznek, a mezőgazdasági termelés pedig 2004 óta – stagnáló vízfelhasználás mellett – emelkedő tendenciát mutat Kínában, ami az előzetes számítások szerint ebben az évben is folytatódik.
A kölcsönös információ megosztás és tanulás egyik formája a mostani Magyar-kínai vízügyi műhelyülés is, amelyen a Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei mellett a gazdasági és külügyminisztérium képviselői, a tudomány és oktatás, valamint a vállalatti szféra dolgozói is részt vesznek.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
