A Duna-Dráva Nemzeti Park területén világbanki támogatással megvalósuló környezetvédelmi beruházás célja a Duna és a Fekete-tenger tápanyagterhelésének csökkentése. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által megrendelt beruházás eredményeként újra életre kelnek a Gemenc és Béda-Karapancsa tájegység vizes élőhelyei is, amelyeket tartós kiszáradás fenyegetett. A beruházást nemzetközi figyelem övezi – sikeres megvalósítása esetén a magyarországi projekt világszerte mintaként szolgálhat hasonló beruházások számára.
A folyószabályozás és a töltésépítés véget vetett a gemenci és béda-karapancsai ártéri gazdálkodásnak. A mellékágak torkolatai elzáródtak, elkezdődött a területek feltöltődése és a korábban gazdag élővilággal rendelkező vizes élőhelyek kiszáradása. Mivel a lezárt mellékágak és az árvízi területek már nem kötik meg a korábbihoz hasonló mértékben a folyóban található tápanyagokat (nitrogént és foszfort), így azok sokkal nagyobb mennyiségben jutnak tovább a Fekete-tenger felé.
A beruházás eredményeként a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapothoz. A beavatkozások során egyrészt az erősen feltöltődött holt- és mellékágszakaszok kotrását végzik el, másrészt olyan vízvisszatartást szolgáló műtárgyakat (küszöbök, zsilipek) építenek, melyek segítségével az árvizekkel beérkező víztömeg hosszabb ideig a területen tartható. Mivel az itt található ökoszisztéma képes a vízben lévő tápanyagok megkötésére, a jelenleg közel 3800 tonnára becsült nitrogén visszatartó-képesség akár évi 5500 tonnára is nőhet, és a foszfor esetében is több mint 40 százalékos hatásfok-javulásra számíthatunk.
A négy bevont terület közül a Báta-Holt-Duna az első, ahol megindult a kivitelezés. Itt a bátai híd alatti, erősen feliszapolódott szakaszon 950 m hosszban mintegy 55.000 m3 anyagot kotornak ki, és helyeznek el a meder szélén. A tervezett, de soha meg nem épült vasútvonal hídjának két pillére közé kerül egy zsilip, amelynek segítségével +300 és +470 cm bajai vízállások között lehet szabályozni a holtág felsőbb szakaszainak vízszintjét.
A víz tápanyagterhelésének csökkenésén túl a beruházás kedvezően befolyásolja az erdőgazdálkodást és a vadgazdálkodást is. Várhatóan fellendül majd a horgászat és az ökoturizmus – így a projekt a környezetvédelmi előnyökön túl a gazdasági fejlődésre is pozitív hatással lehet.
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén megvalósuló beruházások mellett a világbanki projekt az Észak-Pesti Szennyvíztisztító telep modernizációjához is támogatást nyújtott, ahol így lehetővé vált a szennyvíz 3. fokozatú tisztítása, vagyis a nitrogén és a foszfor eltávolítása a szennyezett vízből.
A beruházás összköltsége megközelítőleg 32 millió USA dollár, beleértve a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) 12,5 millió dolláros vissza nem térítendő támogatását.
A teljes projekt befejezése augusztus végére várható.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
