Magyarország hatodik, egyben az első határon átnyúló bioszféra-rezervátumát avatták fel csütörtökön a Somogy megyei Szentborbáson, a Dráva-kikötőben.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a csütörtöki avatóünnepségen a klimatikus változások kapcsán kiemelte a vízmegtartóképesség fontosságát, ami a környezetkímélő tájgazdálkodást, a hagyományos mezőgazdasági tevékenységet, ezáltal a vidék fejlődését segíti. Hangsúlyozta továbbá a holtágak és a vizes élőhelyek rehabilitációjának jelentőségét a természeti környezet megőrzése érdekében.
A klimatikus változások kiszáradással fenyegetnek, és ha nem tudunk sürgősen megoldást találni, eltűnhet ez a sokszínű, egyedi élővilág - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezért is kell ráirányítani a figyelmet a vizes élőhelyek rehabilitációjára.
Ezt a célt támogatja a most felavatott, a Dráva horvát és magyar oldalán kialakított bioszféra-rezervátum, amelynek kijelölését az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2012 júliusában fogadta el, és amely jelentős lépés a Dráva, a Duna és a Mura folyó mentén, öt ország területére kiterjedő bioszféra-rezervátum kialakításához.
A Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum mintegy 631 ezer hektárnyi természetvédelmi területet ölel fel. Ebből csaknem 236 ezer hektárnyi a magyarországi terület, amely magába foglalja a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Natura 2000 hálózat itt lévő zónáit, valamint új helyszíneket a Dráva mentén az Ormánságban, a Duna mentén pedig a Mohácsi-szigeten. A horvát oldalon pedig valamivel több mint 395 ezer hektár a rezervátum területe.
A magyar és horvát kezdeményezésre és közös gondozást vállalva megvalósult bioszféra-rezervátum fő célja a Mura-Dráva-Duna határvidék különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek és természeti értékeinek megőrzése, emellett a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítése.
A vizes élőhelyek rehabilitációjára a horvát féllel közösen benyújtott pályázaton a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 400 millió forint támogatást nyert természetvédelmi fejlesztésekre. A program végrehajtása során megnyitottak négy drávai mellékágat: kettőt Drávatamásinál, egyet Tótújfalunál, és egy másikat Drávapalkonyánál, amelynek eredményeként a Dráva már egy-két méterrel alacsonyabb vízállás mellett is be tud lépni a mellékágakba. Ezáltal környezetükben található mezőgazdasági területek, gyepek, szántók és erdők vízellátása jelentősen javult, ami nagyban segítheti azok fenntartható hasznosítását.
A Dráva-mente, valamint a Duna és Dráva folyó torkolatvidéke Magyarország egyik legnagyobb összefüggő vizes élőhelye. Természetes élőhelye az ártéri erdőknek, ezen a terület található a legnagyobb hazai rétisas-állomány, és Magyarországon kizárólag itt, a Dráva kavicszátonyain fészkel a kis csér.
Az itt kialakított bioszféra-rezervátum mellett az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Pilisi tartozik ebbe körbe.
(MTI)
