Az Aggteleki Nemzeti Parkban folytatódott a vidékfejlesztési miniszter és a környezetügyért felelős államtitkár nemzeti parkokat népszerűsítő sorozata, melyet januárban indított Fazekas Sándor. A kezdeményezéssel a tárca vezetőinek az a célja, hogy népszerűsítsék hazánk természeti értékeit, és felhívják a figyelmet a nemzeti parkok különleges szerepére és élménygazdag ritkaságaira.
Az őrségi és a bükki nemzeti parki látogatás után a miniszter ezúttal az Aggteleki Nemzeti Parkba invitálta a sajtó képviselőit. A nemzeti parkot a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hozták létre 1985. január 1-jén.
Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektáron terül el az Aggteleki-karszton, a Gömör-Tornai-karszt magyarországi részén. A védelem alatt álló magyarországi barlangok közül 280 található az ANP területén, ezek közül a Rákóczi-barlang a világon egyedülálló képződményeivel emelkedik ki. Magyarország leghosszabb barlangja az ősidők óta ismert és használt Baradla-barlang („Aggteleki cseppkőbarlang”), amely a szlovákiai Domica-barlanggal együtt több mint 25 km hosszú.
Az Aggteleki Nemzeti Parkban 1986 óta foglalkoznak egy igénytelen, szívós, nagy munkabírású lófajta, a hucul tenyésztésével. A kancák és a csikók a Jósvafőtől 1,5 km-re található Gergés-lápai rideg ménesben nevelkednek. A hucul a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak, amely mára kihalt. A hucul lovak nyugodt állatok, lovaglásra, kocsihúzásra, hagyományőrző lovassportokra egyaránt alkalmasak. A vidékfejlesztési miniszter megtekintette a Kúria Lovasbázist, a világhírű hucul ménest, majd sajtótájékoztató keretében átadta az első három állami földhaszonbérleti szerződést Borsod-megyei gazdálkodóknak. A bódvaszilasi Művészetek Magtárában - amely Közép-Kelet-Európa első természetművészeti központja - tartott sajtótájékoztató után helyi termék-kiállítás zárta a látogatást.
A sajtótájékoztatón átadott földhaszonbérleti szerződések
Urbán Sándor: családi gazdálkodó, hangonyi lakos. 14 éve foglalkozik állattartással, jelenleg 280 hektáron gazdálkodik, 315 szarvasmarhát tart, részben a hagyományos magyartarka fajtát. A családi gazdaság a segítő családtagokon kívül 5 fő állandó munkavállaló részére biztosít munkát. A gazda jelen pályázati egység megnyerésével bár csupán 4 ha legelőterület használatának jogát szerezte meg, a kötelezően előírtnál lányegesen nagyobb, 20 nagyállat-egységnyi álltaállomány bővítésre vállalt kötelezettséget.
Nagy Tamás: családi gazdálkodó, szakácsi lakos. Fiatal, 1975. évben született. Jelenleg 70 hektáron gazdálkodik, 420 db juhot, és 200 db bárányt tart, a gyapjút és húst egyaránt értékesíti. 1998 óta, 14 éve őstermelő, a 2002-ben alapított családi gazdaságban a gyermekeik is besegítenek. A szülei is állatot tartottak, ott tanulta meg, hogyan kell csinálni. A pályázatában azt írja: „Mezőgazdasági végzettségem nincs, de a feleségem, mint családi gazdaságom tagja jelentkezett egy aranykalászos tanfolyamra. Nekem nincs időm eljárni, hiszen az év 365 napján dolgozok.” A pályázaton 14 ha legelőterület használati jogát nyerte el, melyre tekintettel 9,2 nagyállat-egységnyi, azaz kb. 60 db juh beállítására vállalt kötelezettséget.
Pálinkás Máté: családi gazdálkodó, nyékládházi lakos. Nagyon fiatal, 1987-ben született. Jelenleg 87 hektáron gazdálkodik, nagyobb részben növénytermesztéssel, kisebb részben baromfitartással foglalkozik, közel két hektáron diófaültetvényt gondoz. A megtermelt terményeiket értékesítési csoportba tömörülve értékesítik. A pályázaton közel 9 ha, a pályázata szerint a saját birtokával közvetlenül szomszédos szántó használati jogát nyerte el, melyre tekintettel 15 nagyállat-egységnyi, mintegy 100 db juh beállítását vállalta.
(kormany.hu)
