Elsöprő többséggel - 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett - szavazta meg az Országgyűlés a hulladékról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi háttér született, ami átlátható és ellenőrizhető viszonyokat teremt az ágazatban, lehetőséget teremt a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint kiterjeszti a gyártók felelősségét, hogy hulladékszegény technológiákat alkalmazzanak a termékgyártásban.
A hulladékgazdálkodás átfogó átalakítása szükségessé vált, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió begyűjtésre és hasznosításra vonatkozó előírásait. Az új törvény központi hatósági árszabályozást vezet be 2014. január 1-jével, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni.
A tervek szerint tehát 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát.
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a lerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a Vidékfejlesztési Minisztérium a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja. Ezt a gazdaságszabályozó eszközt számos környező ország már alkalmazza, és évek óta sikeresen működik például a szomszédos Csehország, Szlovákia vagy Lengyelország gyakorlatában. A járulékkal a cégeket a hulladék szétválogatására ösztönzi a kormány. A cél az, hogy a közszolgáltató cégeknek a szemét lerakása helyett az legyen az érdekük, hogy a lakosság szelektíven gyűjtse a hulladékot.
A háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések 2015-ben lépnek életbe. A törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön. A szabályozás szerint Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és annak égetéséből származó maradékanyagot tilos behozni.
Az új törvény célja, hogy a hulladékból hasznos termékeket állítsunk elő, ezzel segítve a gazdaságot és kímélve a környezetet. Ami a hasznosítási arányokat illeti, a háztartási és az ahhoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50%-ra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában hasznosítását pedig 70%-ra kell növelni 2020-ig az Európai Unió irányelve alapján. Ennek feltételeit teremtette meg az új törvény.
A hulladékról szóló jogszabály az első olyan törvény, amely a hozzá tartozó végrehajtási rendeletekkel együtt lép hatályba, 2013. január 1-jén. Az új szabályozással létrejön az a jogi bázis, ami hosszú távra megalapozza a hulladékgazdálkodás helyzetét Magyarországon. Ez azért is nagy eredmény, mert a hulladékgazdálkodást eddig szabályozó törvényhez korábban 8 év alatt készültek el a végrehajtási rendeletek, ami az elmúlt évtizedben nagy bizonytalanságot okozott az ágazat jogi szabályozásában.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
