Összesen 38 milliárd forintba került az államnak a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárítása.
A helyreállítás teljes költségből 21 milliárd forintot fordítottak a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására – jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Kolontár és környezetünk jövője című rendezvényen. A vörösiszap-katasztrófa második évfordulóján rendezett kerekasztal-beszélgetésen Illés Zoltán kiemelte, hogy az élővizek és a Duna védelme érdekében több ezer tonna gipszet szórtak a Marcal folyóba mintegy 100 kilométer hosszan.
A környezetügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott: "világszám" volt, hogy az iszapömléskor sikerült megakadályozni azt, amit a romániai ciánszennyezéskor nem. Először leállították az ajkai timföldgyárat, majd hat nap után újraindították a termelést a több ezer munkahely megmentése érdekében. Illés Zoltán az egyéni és szervezeti helytállás mellett óriásinak nevezte a kormányfő személyes szerepét, mert a hasonló ipari katasztrófák külföldi példáival ellentétben, a magyar állam nem hagyta magára az embereket.
Illés Zoltán hangsúlyozta, hogy a cégre kiszabott 135 milliárd forintos bírságot a kiömlött anyag mennyiségéből határozzák meg szigorú képletek alapján. Hozzátette: a Mal tulajdonosai beperelték a médiában tett nyilatkozatai miatt, a bírósági eljárásban összesen 15 millió forintot követelnek tőle. Ezt "elterelő hadműveletnek" nevezte, mert közben bírósági eljárás van folyamatban a vörösiszap-katasztrófa miatt.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a kerekasztal-beszélgetésen kijelentette: a súlyos, világméretű figyelmet kiváltó katasztrófa veszteségei iszonyúak voltak. Csak a kormány 38 milliárd forintot fordított a károk elhárítására, és a társadalmi összefogásnak köszönhetően a térségben élők további segítséget is kaptak.
Felidézte, hogy a gátszakadás után heroikus küzdelmet folytattak a hivatásos szervek, a tűzoltók, a rendőrök és a vízügyi szakemberek egyaránt. A magyar mérnöki tudással sikerült megakadályozni, hogy a lúgos szennyezés elérje a Dunát - mondta.
A főigazgató hozzátette: a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. állami irányítás alá vonásával sikerült megelőzni, hogy a cég tönkremenjen, a száraz technológia bevezetésével tovább működik a Mal Zrt.
Az ipari katasztrófa tanulságai közül Bakondi György kiemelte, hogy a mentés után a fő hangsúly a megelőzésre került, újjászervezték a polgári védelmet. A veszélyes anyagok szállítására és a veszélyes üzemekre is ma már új jogszabályok vonatkoznak.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által rendezett beszélgetés résztvevői megtekintették Kolontáron, az épülő tanösvény fogadóépületében az általános iskolások rajzaiból készített tárlatot, majd az áldozatok emlékére virágokat helyeztek el az emlékhelynél.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
