A különleges növény-és állatvilággal büszkélkedő Kiskunsági Nemzeti Park értékeire hívta fel a figyelmet a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzetben kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kontinensnyi távolságokat utazzanak, ezért kitűnő lehetőség nyílik arra, hogy felhívjuk a figyelmet Magyarország egyedülálló természeti értékeire. A miniszter ezért döntött úgy, hogy népszerűsíti a nemzeti parkokat, a kiskunsági program a sorozat hatodik állomása volt.
A bugaci tűzeset tapasztalatai alapján a légi tűzoltás újraszabályozását kezdeményezi a vidékfejlesztési miniszter a kormánynál annak érdekében, hogy a nehezen megközelíthető területek is biztonságban legyenek – jelentette be Fazekas Sándor. A tárca kétmillió forint gyorssegélyt ad a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak, ezzel a védekezés költségeihez járul hozzá. Annak érdekében, hogy tűz pusztítása után mielőbb regenerálódhasson a terület, a nemzeti park helyreállítási tervet is készít.
A Kiskunsági Nemzeti Park az országban másodikként, 1975-ben alakult meg azért, hogy megóvja a kiskunsági táj különleges arculatát és természeti értékeit. A térség jellegzetességét a homokbuckák, kunhalmok, szikes tavak és az azokat körülvevő szikes puszták adják. Olyan különleges fajok élnek itt, mint a túzok, a rákosi vipera, vagy a tartós szegfű. Kizárólag a nemzeti park működési területén él egy kisebb délvidéki földikutya állomány is.
A bugaci puszta képéhez évszázadok óta hozzátartoznak az ősi magyar háziállatok, a racka juhok, a szürke marhák és a magyar félvér lovak. A mintegy 1 millió hektár működési területű nemzeti parkban található hazánk legmélyebb pontja. A nemzeti parkokat népszerűsítő program keretében Fazekas Sándor felkereste a Pásztormúzeumot, valamint a szintén kiemelkedő értéket képviselő szürkemarha-gulyát, amely az ország egyik legrégebben, 4 tenyésztési vonalban vezetett törzsállománya, jelenleg 552 egyedből áll. A gulya a hagyományos állattartás emlékeinek megóvása mellett az élőhelyek természetvédelmi kezelése szempontjából is nélkülözhetetlen.
Bugac infrastruktúrájának fejlesztése érdekében az intézmény turisztikai pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz – jelentette be Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. Az igazgatóság emellett nagy hangsúlyt fektet a tudományos kutatás-fejlesztésre, oktatási programokra. Ezen kívül egyre szorosabb az együttműködés a szomszédos Szerbia természetvédelmi intézményeivel, különösen határon átnyúló projektek segítségével.
Az igazgatóság területén 2 látogatóközpont, 2 erdei iskola, 3 múzeum jellegű fogadóközpont és 23 tanösvény is található. A tavaszi túzokdürgés, az orchideatúra és az őszi daruvonulás idejére szervezett túrák, az Európai Nemzeti Parkok Napja és a Magyar Nemzeti Parkok Hete alkalmából szerevezett családi programok egyre népszerűbbek, évről évre sok látogatót vonzanak.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
