A kormány becsülettel teljesítette, amit vállalt: megépült a körgát Felsőzsolcán, elkészültek a körtöltések a Sajó mentén, valamint a vésztározók és záportározók is – nyilatkozta Illés Zoltán az észak-magyarországi árvízi megelőzésről. A fidesz.hu-nak adott interjújában a környezetügyért felelős államtitkár beszélt többek között a hulladékgazdálkodás rendszerének átalakításáról, a vízügyet érintő közmunkaprogramról és a verespataki bánya ügyéről. A politikus felszámolná a lomtalanításkor jellemző háborús állapotokat és elmondta azt is, miért kapott több mint 135 milliárd forintos büntetést a MAL Zrt.

- Az idén szerencsére elkerültek bennünket az árvizek, de tavaly láthattuk, hogy Észak-Magyarországon mekkora károk keletkeztek. Az elmúlt időszakban milyen fejlesztések történtek, hogy ne ismétlődhessenek meg a tavalyi események?

- Felsőzsolcánál megépült a hiányzó 6 kilométeres körgát, és más Sajó menti településeken is elkészültek a körtöltések. Emellett vésztározók és záportározók is épültek a régióban. A beruházások több mint 7,6 milliárd forintból valósultak meg. A vízügyi igazgatóságok szakértők bevonásával elkészítették az árvízi megelőzési terveket 92 – többségében borsod-abaúj-zemplén megyei - önkormányzat számára. Itt jegyezném meg, hogy korábban nem is léteztek ilyen tervek. Mivel a víz nem áll meg a megyehatárokon, ezért árvízvédelmi fejlesztések az ország több területén is zajlanak. A Tisza mentén például hatalmas tározóterek lesznek majd. Elmondhatom, hogy a kormány becsülettel teljesítette, amit vállat. Ez jelzésértékű és egyben üzenet is: amit állítunk, azt meg is csináljuk, így maradunk hitelesek az emberek szemében.

- Az első Orbán-kormány időszakában már elindult a Vásárhelyi terv, mely nemcsak vízügyi beruházásokat jelentett, hanem többek között vidékfejlesztést, munkahelyteremtést, környezetbarát agráriumot, természetvédelmet. Mi történt 2002 után?

- A szocialisták a Vásárhelyi tervet lecsupaszították, többek között abból a megfontolásból - ami teljesen elfogadhatatlan és elítélendő a számomra -, hogy nem az államnak kell a közfeladatokban jeleskedni és azokat ellátni, hanem azt ki kell szervezni. Ugye emlékszünk erre az időszakra? Ez történt többek között az árvízi megelőzéssel is. A szocialisták úgy gondolták, hogy azt a pénzt, amit az Orbán-kormány fel tudott halmozni, ők elköltik majd másra, viszont a közfeladatokat lássák el az önkormányzatok. Azaz úgy változtatták a törvényeket, rendeleteket, hogy az adott önkormányzatnak saját embereivel, eszközeivel, saját pénzéből kellett megoldania a közfeladatok ellátását. Az árvízi és belvízi megelőzésre, védekezésre azonban az önkormányzatoknak nem volt elég emberük , pénzük, erőgépük. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a vízügytől privatizálták azokat a részlegeket, melyeknek erőgépekük volt, ráadásul az állami vízügynek nincs se tervezőintézete, se kivitelező vállalata. Ilyen körülmények között nem is kell csodálkozni azon, hogy nem történtek érdemi fejlesztések, a védművek pedig lepusztultak. Döbbenetes az is, hogy miközben az Orbán-kormány idején, 2002-ben száz egységnyi pénz jutott árvízi megelőzésre, addig a Bajnai-kormány utolsó évére már csupán két egységnyi . Ebben az időszakban EU-s forrásokra spekuláltak elsősorban és arra, hogy a különböző érdekeltségeik végzik majd el a kivitelezési munkálatokat.

- A már elindult, és a közeljövőben kezdődő nagy volumenű közmunkák hogyan érintik a vízügyet?

- Nagyon fontosnak tartom, hogy a tározóterek kivitelezésénél nagyobb szerepet kapjon a közmunka. A vízügynél már jelenleg is kilencezer ember dolgozik a közfoglalkoztatásban, a kormány döntése értelmében pedig a Start program 40-50 ezer embernek ad majd munkát. A Belügyminisztériumhoz kerül a közmunkaprogram révén a vízügytől mindaz, ami az operatív feladatvégzést jelenti. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkárságán marad a szakmai feladatok koordinálása, a szakmai felügyelet és ellenőrzés, a tudományos feladatok, a nemzetközi relációkban történő szakmai kérdések kezelése, valamint a vízügyi hatósági jogkörök. A 12 vízügyi igazgatóság négyezer emberrel, 12 milliárd forintos költségvetéssel, kinevezési-leváltási jogkörökkel együtt a Belügyminisztériumhoz kerül, hiszen egy kézben kell tartani a Start programot.

- Mi indokolta a hulladékgazdálkodás rendszerének az átalakítását?

- Az uniós elvárások és a valóság. Az EU korábban döntött arról, hogy szükség van a hulladékgazdálkodás felülvizsgálatára, megújítására, valamint kitűzte azokat a céldátumokat, amelyeket a tagországok egy hosszú tárgyalási sorozat után mind elfogadtak. Előírás, hogy 2014-ig adott hulladékfajtából mennyit kell összegyűjteni és újrahasznosítani. Ha egy ország nem teljesíti az uniós elvárásokat, akkor nagyon súlyos bírságokkal kell szembenéznie, ami végső esetben azzal is járhat, hogy eleshet az összes uniós támogatástól függetlenül attól, hogy az autópálya-építésre, gátépítésre vagy bármi másra jött volna. Nincs olyan nemzeti kormány, amely kockáztatná, hogy nem felel meg a tagországok közösen vállalt követelményeinek.

A másik kényszer pedig a valóság. Az emberek azt hiszik, hogy a cégek a termék eladásán nyernek igazán, de ez nem igaz. Sok esetben a cégeknek éppen a csomagolóanyagból van profitjuk. Ha egy félliteres ásványvíz például 80 forintba kerül, akkor hogyan lehetséges az, hogy a 1,5 literes csupán 85 forintba? Úgy, hogy a víz csak 5 forint, az összes többi a göngyölegről szól. Azt akarjuk, hogy ne érje meg senkinek sem feleslegesen szemetet termelni. Az a célunk, hogy az üdítős palackok visszaválthatók és újratölthetők legyenek, ezért a termékdíj-törvény értelmében ha a göngyöleget legalább ötször újra lehet tölteni, akkor nincs termékdíj.

- Szervezeti szempontból a hulladékgazdálkodás átalakítása mivel járna?

Az előző rendszer csalárd módon működött, csak a műanyagok esetében 13 koordináló szervezet volt. Az új rendszerben nem lesznek magán koordináló szervezetek, csak egyetlen, állami tulajdonú nonprofit kft., az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség. Az OHÜ szedi be a pénzt, majd finanszírozza a begyűjtést és a hasznosítást. Termékdíjból jövőre 49 milliárd forint bevétel várható, ebből 26 milliárd forint a hulladékgazdálkodás célját szolgálja, 23 milliárd forint pedig a költségvetést gyarapítja.

- Október végén, november elején a parlament elé kerül a hulladékgazdálkodási törvény. Mik a főbb pontjai?

- Az egyik leglényegesebb eleme az állami szerepvállalás erősítése. Mivel a hulladékgazdálkodás közszolgáltatás, ezért olyan cégek végezhetnek szemétbegyűjtést és újrahasznosítást, amelyekben minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdon van. A másik fő elem pedig az úgynevezett ajtótól-ajtóig történő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Miután a hulladékszigetek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt, egy olasz modell megvalósításán dolgozunk. Ez a rendszer a gyakorlatban azt jelentené, hogy külön kell gyűjteni a papírt, külön a műanyagot-fémet-üveget, külön a komposztálhatót, és a negyedik kategóriába tartozna minden egyéb. Az embereknek csak azután kellene fizetniük, amit nem szelektíven gyűjtenek. Hazánkban Siófokon és néhány Galga-menti településen már működik ez a rendszer. A tapasztalatok kedvezőek, az emberek nagyon szívesen gyűjtenek szelektíven, főleg, ha úgy ösztönzik őket, hogy kevesebbet kell fizetni a szemétszállításért.

- Elsősorban Budapesten, de más nagyobb városokban is áldatlan állapotok alakulnak ki lomtalanításkor. Mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében, hogyan lehetne szabályozni ezt a területet?

- A jelenlegi lomtalanítási gyakorlatot gyökeresen megváltoztatjuk, mert nem akarunk háborús körülményeket. Valóban elképesztő helyzetek alakulnak ki! Meghirdetik a lomtalanítás idejét, boldog-boldogtalan kiviszi a kacatot, majd megjelennek a lomizók, akik védik a saját territóriumukat. Veszekednek, verekednek egymással, hogy ki vigyen el például egy rossz, kidobott TV-készüléket, majd a helyszínen kiszedik belőle a hasznosítható fémeket. Végül jön a Főkefe, és az adófizetők pénzén megtisztítja a területet. A hulladékgazdálkodási törvénnyel azt is bevezetnénk, hogy minden magyar háztartásnak évente kétszer lenne lehetősége ingyenes lomtalanításra. A tervek szerint felállna egy diszpécserközpont, amely ezt a feladatot koordinálná.

- Nagyon sokunk emlékezetében él a 10 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyeződés, ezért hazánkban sokan - érthető okokból - hevesen ellenzik, hogy Romániában, Verespatakon cianidos technológiára alapozott aranybányászatot terveznek kétszáz méter magas völgyzárógáttal, a környezetet drasztikusan megváltoztató beavatkozással. Mi a magyar álláspont Verespatak ügyében?

- A magyar álláspont a verespataki bánya esetében egyértelműen elutasító a cianidos technológia, a tározótér miatt és azért, mert nincsenek tervek baj esetére. Azt is mondjuk, hogy maradjon az arany ott, ahol van egészen addig, amíg nem találnak ki jobb technológiát. Egyébként az Európai Unió parlamentje döntött arról, hogy tiltsák be a kontinensen a cianidos technológiát. Ugyanakkor az EU bizottsága – amit az unió kormányának tekinthetünk -, nem hajlandó ezt az intézkedést végrehajtani, annak ellenére, hogy kötelezi rá a parlament döntése. Ez azért van, mert három tagországban, Svédországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában cianidos technológiát használnak. Láthatjuk azt is, hogy a romániai döntéshozók véleménye is hullámzó, személyes, politikai és szakmai ellentétek tapasztalhatók. Elmondható, hogy egy időben elhúzódó, sok mindennel terhelt ügyről van szó.

- Első fokon 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a MAL Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Mi alapján történik egy ilyen esetben a bírság kiszabása?

Ha környezeti katasztrófa történik, akkor annak a cégnek , amely révén bekövetkezett a balaset, bírságot kell fizetnie. Erről szólnak a világon mindenütt a törvények: szennyező fizess! A hatályos törvényekhez, rendeletekhez tartozik egy matematikai képlet, amely segítségével kiszámítják a bírságot. Ebben szerepel egy szorzótényező, amely – tekintettel a katasztrófa mértékére –jelen esetben a legsúlyosabb, vagyis másfélszeres. A képlet egy másik eleme a tározóból kijutó hulladék mennyisége. A szakemberek ezt lézeroptikai mérésekkel határozták meg, ez alapján állapították meg az 1,8 millió köbmétert. Ezen kívül van még egy fizikai állandó, a fajsúly. Ha ezeket az adatokat beírjuk a képletbe, kijön a 135,140 milliárd forintos bírság.

- A Nagy-Britanniai székhelyű Nemzetközi Vegyészmérnöki Intézet (IChemE) Önnek ítélte oda a 2011-es tiszteletbeli tagságot, mert nemzetközi szinten is elismerést vívott ki a 2010-es vörösiszap-katasztrófa kárelhárítása során végzett munkájával. Mit jelent Önnek ez a díj?

- A katasztrófa után a brit geológiai szolgálattól és egyetemektől szakemberek érkeztek hazánkba, akik látták a heroikus küzdelmünket. A brit miniszterelnök urat tájékoztatták az ügyről, s mivel jelentéseikben dicsérőleg számtalan alkalommal az én nevem is előfordult, ezért kaphattam meg az IChemE tiszteletbeli tagságát. Nagy megtiszteltetésnek tartom az elismerést, a dicsőség azonban Magyarországé és azoké az embereké, akik az iszapkatasztrófát követően velem együtt küzdöttek.

(www.fidesz.hu)