Agrárgazdaság, Élelmiszerlánc-felügyelet, Agrárigazgatás, Vidékfejlesztés, Környezetvédelem, Vízügy
Utolsó állomásához érkezett a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének (VKSZI) a Közös Agrárpolitika 50. évfordulójára rendezett Mire KAP-ható a városi ifjúság? című konferenciasorozata. A gödöllői záró rendezvényen az intézet együttműködési megállapodást írt alá a Szent István Egyetemmel, majd a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központtal (KÁTKI).
A kormány fontos kitörési pontként kezeli a mezőgazdaságot – nyomatékosította Giró-Szász András a szerdai sajtótájékoztatón, ahol Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel közösen jelentették be, hogy a kormány elfogadta a nemzeti vidékfejlesztési stratégiával kapcsolatos előterjesztést.
Jövőre csak eredményes képzés után és írásbeli engedély megszerzését követően gyűjthetők a földalatti gombák (összefoglaló néven triflák). A vidékfejlesztési miniszter rendelete a gyűjtéssel kapcsolatos egyéb feltételeket – például a védett földalatti gombafajok ismeretét, a kutyával történő gyűjtés, valamint a forgalmazás és ellenőrzés szabályait – is rögzíti.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a termelők bevonásával Makói Hagyma Programot dolgoz ki az elmúlt évtizedekben válságba került, nagy hagyományokkal rendelkező, világszinten is kiemelkedő értékű makói hagyma termesztésének újjáélesztése érdekében. A valaha hatalmas területen fellelhető hagyományos makói vöröshagymát ma már csak 150 hektáron termesztik.
Közös agrárszakember-képzésről és kutatási együttműködési lehetőségekről egyeztetett Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Tokli K. Thomaj albán mezőgazdasági miniszter helyettes a Vidékfejlesztési Minisztériumban.
Az élelmiszer-jelölés kötelező szabályainak megsértése miatt a „Nagyi tésztája 4 tojásos száraztészta” termékek forgalmazását megtiltotta a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága.
Európa jó példával járhat elől, ha az érintett országok szakembereinek sikerül tető alá hoznia egy joghatással bíró európai erdőegyezményt.
Március 19. és május 31. között a gazdák újból igényelhetnek újratelepítési jogot borszőlőültetvény létrehozásához a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) központi tartalékából.
Brüsszel eddig összesen háromszor kért kiegészítő információkat arról, hogy a vörösiszap katasztrófa által sújtotta agrárvállalkozások milyen támogatást kapnak a magyar kormánytól. Legutóbb március elején érkeztek újabb kérdések.
Országos mozgalom indult az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én. A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak.
Ünnepélyesen megnyitották a 32. Budapesti Tavaszi Fesztivált pénteken az Iparművészeti Múzeumban. Az eseményen részt vett Tarlós István főpolgármester és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki elmondta, hogy a rendezvény nem csupán a kultúrát támogatja, hanem a Magyarország iránt érdeklődő vendégek számára lehetővé teszi, hogy az országot jobban megismerjék.
Megjelent az új kockázatkezelési törvény végrehajtási utasítása, amely a kárenyhítő juttatások igénybevételét szabályozza. Az idén március 26-ig jelentkezhetnek az illetékes megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságainál azok a termelők, akiket 2011. november 1. és 2012. március 10. között mezőgazdasági kár ért. Az új mezőgazdasági kockázatkezelési törvény 2012 január 1-jén lépett életbe.
Az ivóvíz tisztítása 120-130 milliárd forintba kerül, az ehhez rendelkezésre álló uniós források lehívására szükség van – jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1,2-1,5 millió ember él olyan településen, ahol arzénnel szennyezett az ivóvíz.
Az 1700 évek végén Magyarország lakosságának alig 36%-a volt magyar. Erre a tragikus helyzetre válaszként született a nemzeti ébredés, a reformkor és 1848 is. A lélekszámbeli, az anyagi és a kulturális gyarapodás elengedhetetlen feltétele volt az erős állam, az önálló politika és a nemzetépítés. Mindezek hatására 1910-ben a lakosság több mint 55%-a magyarnak vallotta magát – mondta köszöntőjében Fazekas Sándor miniszter a vidékfejlesztési tárca március 15-i ünnepségén.
Néhány olyan gazdálkodó tüntetett ma a Vértanúk terén, aki a tavaly októberben meghirdetett állami földekre kiírt haszonbérleti pályázatokon alul maradt. A néhány fős „ megmozdulást” egyetlen gazdaszervezet sem támogatta.
„Nem önmagadé vagy, hanem a közösségé” – idézte Kölcsey Ferenc szavait V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekről (IKSZT) szóló szakmai tájékoztató napon, a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az IKSZT-knek is biztosítani kell a közművelődési forrásokat. A rendezvényt a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (VM VKSZI) szervezte.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája 2011. november 24-én „Az NFA semmissé nyilvánította az Agrárgazdaság Kft. 5000 hektáros haszonbérleti szerződését” címmel közleményt adott ki.
A közleménnyel kapcsolatban a tárca az alábbi helyreigazítást adja:
Szeretnénk, ha a gyerekek felfedezhetnék a saját maguk által ültetett, gondozott és betakarított zöldségek zamatát, valamint a kertészkedés örömét – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Tiszaigaron, ahol Mikula Lajossal, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) ügyvezető elnökével a Vesd bele magad! program keretében vetőmagcsomagokat adott át a helyi általános iskola diákjainak.
Általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el a vidékfejlesztési miniszter 2012. március 11-től átmeneti időre.
A nemzeti parkok hatalmas idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, és programjaikkal hozzájárulnak az emberek neveléséhez, a természet megőrzéséhez – mondta Schmitt Pál az Őrségi Nemzeti Park alapításának 10. évfordulóján rendezett ünnepségen, Őriszentpéteren.