Fazekas Sándor elnökletével a környezetvédelmi miniszterek egyhangú politikai megállapodást kötöttek Brüsszelben az elektromos és elektronikai hulladékok irányelvének módosításról. Közlemény.
Közel két és féléves egyeztetés után a minisztereknek sikerült egyezségre jutni és azt javasolják, hogy a megtermelt hulladék 45%-át kelljen újrahasznosítani, négy évvel a hatályba lépés után pedig 65%-ra emelkedjen az arány.
Az EU 2010-ben a megtermelt elektronikai hulladékok 33 százalékát gyűjtötte vissza és hasznosította újra. A módosított irányelv a tervek szerint 2012-ben lépne hatályba, Brüsszel pedig négy éves felkészülési időt (2016-ig) adna a tagállamoknak a megemelt arány eléréséhez. Néhány tagország a magyar elnökség kompromisszumos javaslatát támogatta, amely nem négy, hanem 6, sőt néhány tagországnak 8 év átmeneti időt hagy, azaz 2020-ig kell elérniük a 65 százalékos arányt.
Vitás kérdés volt az is, hogy mely termékekre terjedjen ki a visszagyűjtési kötelezettség, amelynek minden költsége a gyártókat terhelné. A tagállamok nem támogatják azt a bizottsági elképzelést, amely bevezetné az európai gyártó fogalmát. Janez Potočnik környezetvédelmi biztos a tanácsülés félidejében tartott sajtóértekezleten az elektronikus hulladék kérdését lakmuszpapírnak minősítette, amely megmutatja, mennyire komoly az Unió a forráshatékonyság célkitűzésében. Felhívta a figyelmet, hogy „az egész világon és Európában semmilyen más hulladék nem gyarapszik ilyen gyors ütemben, mint az elektromos és elektronikus hulladék”.
A környezetvédelmi biztos méltatta a magyar elnökség erőfeszítéseit. „Magyarország óriási erőfeszítést tesz, hiszen ez a kérdés már öt elnökség óta van napirenden”, mondta Potočnik.
Záróközlemény a higanystratégiáról
A környezetvédelmi Tanács az Unió 2005-ben elfogadott higanystratégiájának felülvizsgálatáról is záróközleményt (következtetéseket) fogadott el.
Mint a tanácsülés közben tartott sajtóértekezleten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rámutatott, a cél végső soron az, hogy minden higanytartalmú termék gyártása és kereskedelme megszűnjön, és a megmaradó termékek se kerüljenek a környezetbe.
A higanystratégia 20 uniós és nemzetközi szintű intézkedést írt elő a higanykibocsátás csökkentésére. Ezek között volt a higanyos lázmérők betiltása, valamint a higanyexport 2011. március 15-ével hatályos tilalma.
A Környezetvédelmi Tanács felhívta a Bizottságot, hogy gyorsítsa meg a higanytartalmú fogtömések (amalgám) és a higanytartalmú gombelemek egészségkockázatáról folyó vizsgálatot. Az amalgámtömések képezik a második legnagyobb higanykibocsátási forrást.
A 2005-ben elfogadott higanystratégia alkalmazásáról a Bizottság vizsgálatot készített, melyet 2010 decemberében terjesztett elő.
A génmódosított növények tiltása
A miniszterek véleményt cseréltek a génmódosított növényekre vonatkozó 2001/18/EK irányelv módosításáról. Az elnökség előzőleg kérdést intézett a tagállamokhoz arról, hogy milyen alapon lehessen korlátozni vagy tiltani a GMO-k termesztését.
Az eszmecsere utáni sajtóértekezleten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hogy jelenleg a GMO tilalom csak nemzeti záradékok útján lehetséges, ezzel számos tagállam él is, de az unió szeretne jogszabályi szabadságot adni a tagországoknak. A témában tavaly nyáron kiadott európai bizottsági elképzelésről élénk vita folyik a tagállamok között, más okok miatt azért, mert aszerint az egészségügyi és környezetvédelmi megfontolások uniós hatáskörben maradnának, erre tehát a tagállami tilalomnál nem lehetne hivatkozni.
A miniszterek ezért ezúttal elsősorban azzal az európai bizottsági javaslattal foglalkoztak, amely a részleges vagy teljes korlátozás lehetséges hivatkozási alapjait igyekezett részletezni. A javaslat olyan érveket sorol fel, mint a közrend fenntartása, beleértve a technológiát ellenző tüntetések elkerülését is, a termelők és fogyasztók választási jogának biztosítása, területtervezési megfontolások, a hagyományos mezőgazdasági termelési formák megőrzése, a természetvédelmi területek megóvása, de még vallási, filozófiai vagy erkölcsi megfontolások is.
Fazekas Sándor a brüsszeli vitában emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság eredeti javaslatában szereplő jogi keret nem módosítaná az uniós engedélyezési eljárás rendszerét, de lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy eldöntsék, kívánnak-e területükön génkezelt növényeket terjeszteni.
A vitában a magyar álláspontot képviselő Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár hangoztatta: az ország továbbra is azt képviseli, hogy a termesztést tiltani vagy korlátozni lehessen tagállami szinten. A bizottság által előterjesztett listát hazánk jó jogi alapnak tekinti - tette hozzá. Kiemelte: Magyarország támogat minden olyan erőfeszítést, amely a tagállamok számára nagyobb mozgásteret biztosít.
Az eszmecsere során elhangzott felszólalások megerősítették, hogy az uniós tagországok véleménye alaposan megoszlik a génkezelt növények engedélyezéséről.
Fazekas Sándor úgy foglalta össze a vitát: megfontolt indokok alapján lehetségessé válhat a tilalom a tagállamokban. Jelezte: a magyar elnökség eltökélt, hogy továbbvigye a GMO ügyet. Az elnökség mindent megtesz azért, hogy a jogi problémákat tisztázni lehessen, és az elhangzott valamennyi aggályt igyekszik figyelembe venni.
A Közös Agrárpolitika „zöldítése”
A Környezetvédelmi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a közös agrárpoltika (KAP) 2020-ig szóló reformjáról. A figyelem középpontjában ezúttal a KAP „zöldítése”volt, vagyis az, hogyan erősítheti a KAP (például a közvetlen kifizetések eszközével) a környezetvédelmet. A KAP reformjáról már háromszor folytattak vitát az agrárminiszterek. A következő, március 17-i ülésükön záródokumentumot (következtetéseket) fogadnak el.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
