Az Európai Unió agrárminisztereinek tanácsa minősített többséggel elfogadta a Magyarország által beterjesztett, 2014-től érvényes közös agrárpolitika alapelveit - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, beszámolva a magyar EU-elnökség első negyedéves munkájáról az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén.

A március közepén nagy többséggel, 20 tagország támogatásával elfogadott dokumentum jelentősége abban áll, hogy a közös agrárpolitika (KAP) a fenntartható, környezetbarát fejlődés mellett a jövőben méltányosabbá válik. A méltányos kifejezés a balti államok kérésére került bele a dokumentumba, hogy a következő, 2014-2020. évi költségvetési időszakban az új és a régi tagállamok egyforma megítélés alá essenek a támogatási politikában.

A nagy többséggel elfogadott dokumentum legfontosabb üzenete, hogy Európának elegendő, biztonságos és jó minőségű élelmiszert kell előállítani elfogadható áron úgy, hogy természeti erőforrásainkkal okosan gazdálkodunk, vigyázunk a környezetre, törődünk az állatok jólétével, és közben gondoskodunk arról, hogy a vidéki térségek Európa teljes területén gyarapodjanak, és gazdaságilag életképesek maradjanak. Fazekas Sándor elmondta: "számunkra igen fontos, hogy az elfogadott dokumentum teljes mértékben összhangban van a magyar érdekekkel".

Az első negyedév másik nagy sikere, hogy a környezetvédelmi minisztereknek sikerült teljes egyetértésre jutniuk az elektronikai hulladékok begyűjtéséről és újrahasznosításáról szóló uniós jogszabály szövegében is. Az eredmény különösen nagy teljesítmény, mert a több mint két és fél éve folyó tárgyalásokon eddig a megállapodás közelébe sem sikerült jutni.

Az elektronikus berendezések hulladékairól szóló jogszabály módosításának célja, hogy ösztönözze a használt elektronikai eszközök begyűjtését és újrahasznosítását. Fazekas Sándor hangsúlyozta: ezekből a hulladékokból jelentős mennyiségben az ipar számára értékes, újra felhasználható anyagok pl. arany és földfémek - nyerhetők ki, és a visszagyűjtés a környezetet is kíméli. Képviselői kérdésre válaszolva a miniszter közölte: az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésével és a növekvő energiaárakkal a miniszteri tanács több alkalommal foglalkozott, s megállapította, hogy ez a folyamat a gyorsan növekvő népességgel magyarázható. Az EU keresi a kontinens biztonságos élelmiszerellátását biztosító megoldást - tette hozzá.

A mezőgazdasághoz köthető energiaforrások kiépítése és fejlesztése felértékelődőben van, s néhány országban, így például Németországban, ehhez kapcsolódva jelentős programok valósulnak meg, javítva egyes ágazatok jövedelmezőségén.

A miniszter beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapokban - a német dioxin botrány nyomán, amely miatt az európai sertéspiac az összeomlás határára került - vita alakult ki a tagállamok között az intervenció kérdésében. Az a tagállam, amelynek kisebb a mezőgazdasága és inkább import révén elégíti ki a belső keresletet, az a piacra bízná a zavar kiküszöbölését. A nagy agrárpotenciállal rendelkezők viszont féltik termelői kapacitásaikat, és aktív piaci beavatkozással, azaz intervencióval kívánják kezelni az átmeneti zavarokat.

A vita eredményeképpen az EU finanszírozta, hogy a tenyésztők a sertéshúst három hónapig lefagyasszák, így a krízis után több pénzhez jutottak.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, MTI)