Több mint 300-an vesznek részt Gödöllőn a két napos Európai Ökológiai Kongresszuson, ahol politikusok, tudományos és gyakorlati szakemberek valamint a civil szféra képviselői vitatják meg elképzeléseiket jövőnk élelmiszer előállításáról, a vidék helyzetéről, illetve arról, hogyan lehet kialakítani a fenntartható élelmiszerellátás leginkább működőképes stratégiáját.
Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter a konferencia házigazdájaként és az EU Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsának soros elnökeként a politikai vezetők fórumán kijelentette: „Az ökológiai gazdálkodás nem károsítja a környezetünket, ugyanakkor mezőgazdasági tájaink sokszínűségéhez igazodva hozzájárulhat a fenntartható vidéki gazdasághoz és jövedelemhez juttatja a vidéken élőket.
Ez - hangsúlyozta - a leginkább fenntartható élelmiszer előállítási mód, így a politikának egyértelmű szabályozási kereteket és megfelelő támogatási rendszert kell kialakítania, hogy fejlődhessen. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillére elősegítheti a biogazdálkodás fejlődését.
A konferencián számos bíztató elképzelésről hallhatunk: több tagállam átfogó, nemzeti ökológiai akciótervet dolgozott ki, bevezették az ökológiai élelmiszereket a közintézmények menzáin, az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos különböző ismeretterjesztő kampányokat, képzési programokat beillesztették az iskolai és egyetemi tantervekbe. Mindezek az intézkedések hathatósan előmozdítják a fenntartható élelmiszerfogyasztást és előállítást.”
Christopher Stopes, az IFOAM EU Csoport elnöke a következőket állapította meg: „Fel kell hívnunk a társadalom figyelmét arra, hogy ha megfelelően akarjuk kezelni a közeljövő kihívásait, igenis változtatni kell fogyasztási szokásainkon. Ennél is sürgetőbb, hogy egyértelmű politikai szándék szülessen a ténylegesen fenntartható élelmiszer ellátási rendszerek növekedésének és további fejlődésének támogatására, amihez az ökológiai élelmiszer előállítás és gazdálkodás modellként szolgálhat. A Közös Agrárpolitika reformja egyben a politikai döntéshozók próbája is lesz, kiderül, mennyire hajlandók igazán jelentős lépéseket tenni az olyan problémák megoldása érdekében, mint amilyeneket az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése vagy az erőforrások szűkössége okoz . A kongresszus vitafórumain elhangzottakon felbuzdulva úgy hiszem, hogy a széles civil társadalmi bázisra épülő mozgalom figyelemmel kíséri majd a Közös Agrárpolitikáról zajló tárgyalásokat, és követelni fogja, hogy az adófizetők pénze társadalmi és környezeti érdekeket szolgáljon.”
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára előadásában tényeket és számokat ismertettett: Magyarországon már 30 éve folyik ökológiai gazdálkodás. Ennek legfőbb értéke, hogy a környezet terhelése nélkül állít elő biztonságos, egészséges, szermaradványmentes élelmiszert, és hozzásegít a hagyományos termelési módszerek megőrzéséhez. A 10 évre előretekintő Nemzeti Vidékstratégiában foglalt célok szerint az ökológiai gazdálkodásba bevont terület a jelenlegi 120 ezer hektárról 2015-re 200 ezerre, az évtized végére pedig 350 ezerre emelkedik. Ugyanakkor genetikailag módosított élelmiszert (GMO) tilos termelni, Magyarország GMO-mentességét az új alaptörvény is deklarálja.
A Kongresszust a magyar EU elnökség és a Vidékfejlesztési Minisztérium az IFOAM EU Csoporttal és a magyar ökológiai szektor két fő szervezetével, a Magyar Biokultúra Szövetséggel és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel karöltve szervezi.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
