A Vidékfejlesztési Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési kamaráról szóló törvénytervezetet azt követően, hogy a kormány a múlt héten megtárgyalta és elfogadta a dokumentumot.
A javaslat lehetőséget teremt a magyar agrár- és élelmiszergazdaság szereplői számára egy jól szervezett, a helyi érdekeket jól ismerő és képviselő köztestület felállítására. A tervezet alapján a termelők és feldolgozók összefogva, állami beavatkozás nélkül is hatékonyan el tudják érni céljaikat.
A gazdasági válság hatására Európa-szerte felértékelődtek a gazdasági együttműködés különféle formái, amelyek a közjogi típusú kamarai rendszert működtető országokban jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalkozások túlnyomó része a gazdasági válság ellenére is meg tudta őrizni versenyképességét.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai agrártársadalom összefogásának támogatása és a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében alkotta meg az új agrárkamarai törvényt.
A magyar mezőgazdaság megerősítésének egyik sarkalatos pontja az agrárkamarai rendszer újjászervezése, ezért a kormány célul tűzte ki, hogy önálló törvény szülessen az agrárkamarákról.
A jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen. A kormány által jóváhagyott törvénytervezet szerint a tagság minden mezőgazdasági és élelmiszergazdasági szereplőnek - a termelők mellett a feldolgozóknak is - alanyi jogon jár.
A tagsági kör kiszélesítésével a kamara potenciálisan több százezer tagot tömöríthet és így a jelenleginél jóval erősebben láthatja el érdekképviseletüket. A javaslat kifejezett célja, hogy a kamara - a gazdálkodók és a kormányzat között önkormányzati elven működő köztestületként - az agrárágazat egészét erősítse, a gazdálkodók piacra jutását segítse és versenyképességüket növelje.
Az agrárkamara létrehozása csökkenti az állam szerepvállalását az agrár- és élelmiszergazdaság területén, közelebb viszi a szolgáltatásokat az ágazat szereplőihez, és egy harmadik pillért képez a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak mellett.
Kulcsfontosságú a szétszakított élelmiszerlánc ismételt összekapcsolása. Ennek köztestületi, intézményi kereteit teremti meg az élelmiszerlánc mentén szerveződő agrárkamara.
Az újjászerveződő agrárkamarának az érdekképviselet mellett hasznos információkkal kell ellátnia a résztvevőket.
A törvénytervezet szerint az éves tagdíjat az Alapszabályban kell rögzíteni, a tagok gazdasági súlya szerint, sávosan meghatározva.
Az etikai normák belső betartatásával a jövőben a kamara maga szűrheti ki a tisztességtelen módszerekkel élő gazdaságokat, a tagok egymás közti vitáit házon belül lefolytathatja.
Az új intézmény elsősorban szolgáltatni fog, a jelenleginél jóval nagyobb körnek nyújtva az eddigieknél több és hatékonyabb segítséget.
A törvénytervezet szövege itt elérhető.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)