Környezetbarát megoldást talált az elszaporodó és a vetéseket egyre jobban veszélyeztető pockok ellen Hubai Imre biogazdálkodó. A karcagi növényvédő szakmérnök ülőfákat helyez ki a ragadozó madaraknak, megkönnyítve számukra a vadászatot. A módszernek köszönhetően 2-3 hét alatt elpusztul a pocok-szaporulat 90 %-a, a megmaradó kisszámú rágcsáló pedig már nem okoz gazdasági kárt.

A mezei pocok őshonos kártevő a Kárpát-medencében, de a régi tanyavilágban megfogták őket a macskák, vagy a lóval szántó-vető ember egyszerűen odacsapott, ha pockot látott – mondja Hubai Imre, aki szerint az ötvenes években kezdődtek a gondok, amikor a szántóföldi művelés egyre nagyobb területeket érintett.

A szakember szerint az elmúlt hónapok csapadékmentes időjárása miatt szaporodtak el tömegesen a rágcsálók az idén. A nagy kiterjedésű táblákon nem fenyegeti természetes ellenség a pockok fészkét, mert eltűntek a fák, a ragadozó madarak ülőhelyei.

Hubai Imre saját biogazdálkodásában néhány méter magas, „T” alakú lesőfák kihelyezésével segíti az egerészölyveket, réti héjákat, amelyek így egyenként napi 10-12 darab pockot is elpusztítanak. Az 5-6 hektáronként, a tábla szélére, csatornák menti gátakra elhelyezett ülő alkalmatosságok segítségével két-három hét alatt el lehet érni, hogy a kártevők 90 %-a eltűnjön a területekről.

A T-ülőfák telepítésének ökológiai gazdálkodásban is betöltött természetvédelmi szerepét (ragadozómadár-védelem, ökológiai védekezés a mezőgazdasági kártevő rágcsálók ellen) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap is elismeri. A nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtható támogatásokból a magyar agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben résztvevő gazdák és a Natura 2000 területeken gazdálkodók a T-ülőfák telepítésére is kaphatnak forrásokat.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)