A mezőgazdaságnak döntő szerepe volt abban, hogy a vártnál nagyobb mértékben, 1,4%-kal nőtt a hazai GDP 2011. IV. negyedévében. A magyar gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7%-kal bővült, nagyobb arányban, mint az Európai Unió 1,6%-os vagy az euró zóna 1,5%-os átlaga.

Tavaly jó évet zárt a magyar mezőgazdaság: az előzetes adatok alapján az ágazat teljes kibocsátása 29 százalékkal nőtt. A bruttó hozzáadott érték 48 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 75 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben.
A magyar mezőgazdaság hagyományosan a nemzetgazdasági GDP  3-4%-át állítja elő – ez az uniós átlag kétszerese. A teljes agrobiznisz – ide tartoznak a gazdálkodókat kiszolgáló, a mezőgazdaság számára alapanyagokat előállító iparágak és a termelő javait fogadó, azok feldolgozásával foglalkozó ágazatok – pedig a hazai gazdaság 15 20%-át teszi ki.

Élénk forgalom jellemezte a mezőgazdasági termékek kereskedelmét. Az uniós csatlakozás óta tavaly volt a legnagyobb az agrárexportunk, 6,2 milliárd eurós kivitelt sikerült elérni a 3,8 milliárdos behozatallal szemben. Az export 17,5 százalékkal, az import 15,5% százalékkal nőtt az előző évihez képest. Agrár-külkereskedelmi mérlegünk 2.3 milliárd euró volt. Ez a szám  - az export növekedésének köszönhetően - 21%-kal nőtt, így a nemzetgazdaság egészén belül az export 35%-át jelenti. A 2011-es agrár-külkereskedelmi egyenlegünk 2,3 milliárd euró volt, amely közel 10 %- kal több mint 2010-ben.

Új piacok nyíltak meg a magyar mezőgazdaság előtt: elsőként említendő Oroszország, ahová az előző évinél 21%-kal több terméket – elsősorban gyümölcsöt, zöldséget, élelmiszeripari készítményeket - exportáltunk. Az orosz mérlegünk 2011 október végéig  meghaladta a 173 millió eurót. Így Oroszország a 10. legnagyobb agrár-külkereskedelmi partnerünkké vált.

A magyar agrárdiplomácia kiemelkedő sikere, hogy alig három hónapos tárgyalássorozat alatt sikerült elérni, hogy 126 magyar húsüzem és három tejfeldolgozó kapott orosz piacokra érvényes exportengedélyt. Az előző kormány idején mindössze harminc ilyen cégünk volt. Az Algériába, Kazahsztánba, Kínába és Szaúd-Arábiába irányuló mezőgazdasági kivitelünk is erőteljes növekedésnek indult.

Az új mezőgazdasági gépek vásárlására fordított összeg 2011-ben 83 százalékkal nőtt az 2010-hez képest. Tavaly a mezőgazdasági gépberuházások értéke meghaladta a 78 milliárd forintot. Alkatrészekre ugyanezen időszakban 34,8 milliárd forintot költöttek a gazdálkodók, ez 19 százalékkal több az előző évinél.

A gazdasági teljesítményen túl a mezőgazdaság komoly szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. A tavaly nyáron életbe lépett, új egyszerűsített  szabályoknak köszönhetően egy év alatt duplájára bővült az e körben foglalkoztatottak száma. Míg például 2010 júliusában 254 ezer idénymunkást jelentettek be a mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások, addig a múlt évben ennek  a dupláját, 512 ezret.

A Nemzeti Vidékstratégiának és végrehajtási programjának, a Darányi Ignác Tervnek köszönhetően idén további eredményekre számíthatunk a növénytermesztés – állattenyésztés egyensúlyának javításában. Ennek biztató előjele, hogy növekedésnek indult a szarvasmarha állomány, elkészült a sertésstratégia, és különleges támogatási rendszer segíti a juh-és kecsketartókat.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)