Mire a bíróság döntene a szankcióról, addigra lesz Magyarországnak hulladékról szóló törvénye, ezért a szankció okafogyottá válik – így kommentálta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankció kiszabását kéri az Európai Unió Bíróságától Magyarországra, Bulgáriára, Lengyelországra és Szlovákiára. Ezt azzal indokolják, hogy a tagállamok a 2010. decemberi határidőre nem ültették át nemzeti jogukba a hulladékokról szóló uniós keretirányelvet.
Az uniós irányelveket az előírt 2010. december 31-i határidőre egyetlen uniós ország sem ültette át a maga jogrendszerébe – emlékeztetett rá Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára hozzátette: Magyarország azért késlekedett, mivel a korábbi kormány által elkészített törvényjavaslat szakmaiatlan volt, és szolgaian vette át az uniós szabályokat. Az új kormányban a hulladékgazdálkodás a vidékfejlesztési tárcához került, ahol Fazekas Sándor miniszter úgy döntött, hogy előbb anyagilag kell megalapozni a hulladékgazdálkodást, ezért 2011-ben elkészült a termékdíj törvény.
A környezetügyért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a hulladékról szóló törvény január óta a parlament előtt van, de ki kellett várni azt a 3 hónapot, amely alatt az EU reagálhat a szövegre. Április elejéig három ország küldött véleményt. Franciaország technikai jellegű módosítást javasolt, amit beépítenek a törvénybe. Németország és Ausztria pedig azt kifogásolta, hogy a hulladék közszolgáltatást – vagyis a szemétgyűjtést - a törvény többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társaságokra bízza. Ezzel kapcsolatban Illés Zoltán kifejtette: az adott országok a saját cégeiket védik, de maga a törvényjavaslat szövege nem ellentétes az uniós joggal.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi cégek 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a közszolgáltatást végző cégekben, a többi hulladékgazdálkodási tevékenységet – például a feldolgozást - pedig minden korlátozás nélkül végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek végezték. Illés Zoltán hozzátette: a parlament július végéig, vagy legkésőbb szeptemberben elfogadja az új törvényt, amely átveszi az uniós előírásokat, így mire döntene a bíróság, okafogyottá válik a kötelességszegés.
Az európai uniós végrehajtó testület közleménye szerint Janez Potocnik környezetvédelmi biztos elképzelései alapján a szankció mértéke napi 15-67 ezer euró lenne. Az átültetés késlekedése miatt tavaly januárban a bizottság még 23 uniós tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást, de a tagországok nagy része időközben eleget tett kötelezettségének - derül ki a közleményből. Az említett négy tagállam mellett még Belgium nem tájékoztatta Brüsszelt az irányelv átültetéséről: a bizottság most Brüsszel esetében is továbblépett az eljárással, de az csak a következő lépésként kerül(het) a bíróság elé. Németország esetében pedig a végrehajtó testület még nem döntött arról, hogy pert indít-e.
A hulladékokról szóló 2008-as uniós keretirányelv egyebek mellett olyan hulladékkezelési alapelveket vezet be, mint a szennyező fizet elvet, és előírja azt is, hogy a tagállamoknak mindenekelőtt a hulladékképződés megelőzésére kell koncentrálniuk, majd - sorrendben - az újrahasználatra, az újrafeldolgozásra és az egyéb hasznosításra kell módot találniuk, hulladéklerakással pedig csak legvégső lehetőségként élhetnek.
(MTI/VM Sajtóiroda)
