Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a megnyitón kiemelte: nem elég a természet erőivel megbirkózni, meg kell küzdenünk az ipari termelés közben elkövetett mulasztások, hanyagságok következményeivel is.

Az elmúlt évtizedekben úgy tekintettek a természetre hazánkban, mint a végtelen teherbírású mitológiai Atlaszra, aki a vállán tartja az égboltot, így a környezetszennyezést is korlátlan mértékben elviseli. A múlt kéretlen hagyatékával még hosszú időn át szembesülünk, de szerencsére elindult egy olyan munka is, ahol a megelőzés, a védelem kerül középpontba.

Az építkezés, az előrelátás fontos példája a lukácsházi tározó, amely huszonötezer ember lakóhelyét teszi árvízvédelmi szempontból biztonságosabbá. A 21 hektáros vizes élőhely Kőszeg és Lukácsháza között, a Gyöngyös-patakon több mint 2,8 milliárd forintos beruházással épült. Az árvízi tározó megépülésével megoldódott a Gyöngyös-patak, a Sorok-patak és a Perint-patak mentén lévő települések, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Balogunyom, Sorkifalud, Sorkikápolna és Zsennye árvízvédelme, nem utolsó sorban védi a beruházás az 1965-ös emlékezetes árvízhez hasonló elöntésektől Szombathely egy jelentős részét is.

Vas megyében a vízügyi szakemberek régóta szorgalmazták a lukácsházi tározó megépítését, amelyhez most a Nyugat-dántúli Regionális Operatív Program keretében az Európai Unió és a hazai társfinanszírozás együtt biztosította a forrást.

A megépült árvízi tározó völgyzáró gátja 2,4 kilométer hosszú, legnagyobb magassága 8,2 méter, a töltésbe épített zsilip pedig árvízkor csak annyi vizet ereszt ki, amennyi a tározó alatti medrekben kiöntés nélkül levezethető. A tározó árvíz esetén 5,2 millió köbméter vizet tud befogadni. A völgyzárógát építéséhez 390 ezer köbméter földet termeltek ki, így képződött az a 21 hektárnyi vízterülettel rendelkező, két részből álló tó, amelyet idegenforgalmi, turisztikai és jóléti célokra is hasznosíthatnak.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)