Ma délelőtt a miniszter beszámolt a tárca munkájáról a Fenntartható Fejlődés Bizottság és a Mezőgazdasági Bizottság tagjai előtt.

Fenntartható Fejlődés Bizottság
A vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén azt mondta: támogatja a vízügy átszervezését, amelynek gyakorlati okai vannak. Kiemelte: a lépésre a Start munkaprogram működtetése miatt van szükség, egy átfogó közmunkaprogram akkor hasznos, ha a szervezeti, a személyi és az anyagi feltételek egy helyen állnak rendelkezésre. Hozzátette még: a cél, hogy az ár- és belvízvédelemben kézzel fogható eredmények szülessenek.

A tárcavezető a szokásos évi bizottsági meghallgatásán az átszervezés kapcsán megjegyezte, hogy továbbra is a VM-hez tartozik a vízügy szakmai, jogszabályalkotási és diplomáciai feladatainak ellátása.

Fazekas Sándor a minisztérium tevékenységéről beszámolva leszögezte: a magyar környezet- és természetvédelem soha nem volt annyira az európai érdeklődés középpontjában, mint a soros elnökség alatt. A magyar sikerek között említette egyebek mellett, hogy teljes konszenzussal sikerült lezárni az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvet.

A természetvédelemről szólva azt emelte ki többek között, hogy jogszabályban rögzítették a vagyongazdálkodás fő követelményeit; folytatták a természeti értékek számbavételét; megkezdték a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek országos nyilvántartásának átfogó felülvizsgálatát.

A környezetvédelemről a szakminiszter kiemelte, hogy nemzeti környezetvédelmi innovációs stratégiát dolgoztak ki, ezt a kormány elfogadta, és a kabinet döntött a kisméretű szálló por csökkentésének ágazatközi intézkedési programjáról is.

Kitért arra is, hogy szeptember 1-jén megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, melynek a többi között az a feladata, hogy elősegítse a környezetvédelmi előírások teljesítését. A hulladékgazdálkodási törvény tervezetét október végéig szeretné benyújtani az Országgyűlésnek a tárca.

Kérdésre válaszolva a miniszter kiemelte, hogy folyamatos a zöldszervezetekkel való konzultáció.  A civil szervezetek idei támogatására 140 millió forintot hagytak jóvá, amelyet a következő 10 napon belül át is utalnak.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földterületéről a szakminiszter elmondta, hogy az előző három kormány alatt  szándékosan összekuszálták a földnyilvántartást, mert így könnyebben lehetett a zavarosban halászni. A rendbetétel megkezdődött, ma összesen mintegy 2 millió hektár az állami földvagyon, ebből 925 ezer hektár az erdő, 1 millió hektár körüli a szántóföld, a legelő,  a szőlő és a gyümölcsöcs nagysága.

A vidékfejlesztési miniszter beszámolt arról is, hogy a zöld-, vagy más néven agrárbank előkészítését elkezdte egy munkacsoport a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen.

Mezőgazdasági Bizottság
A mezőgazdaság tavalyi kibocsátása 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és elérte az 1.800 milliárd forintot- a miniszter ezt már  az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén hangsúlyozta.  Ezt az eredményt ráadásul kedvezőtlen természeti körülmények között érték el a gazdálkodók, amikor is terméskieséssel kellett számolniuk.

Emlékeztetett arra is, hogy  a mezőgazdaság tavaly 2,1 milliárd euró összegű exporttöbbletet könyvelhetett el. Ezzel jelentős mértékben - 38 százalékkal - járult hozzá a 2010-ben nemzetgazdaság külkereskedelmi a többletének a javításához.

A vidékfejlesztési miniszter mindehhez hozzátette: a tárca a gazdálkodóknak a tervezett 469 milliárd forint helyett 533,5 milliárd forint támogatást fizetett ki. A múlt évben a termelők hektáronként mintegy 46 ezer forintot kaptak területalapú támogatásként, ez az idén 56-57 ezer forint, mintegy 20 százalékkal több.

Fazekas Sándor egyértelmű eredményként értékelte az ágazati tevékenységet az idei uniós soros elnökségi munkában. Kiemelte az új Közös Agrárpolitika (KAP) megalkotásához való magyar hozzájárulást, valamint példaként hozva a  GMO-szennyezés kezelésének ügyét is.

Beszélt továbbá arról: a cél, hogy magas feldolgozottsági fokú versenyképes élelmiszereket állítsanak elő a termelők Magyarországon. Ezt kívánta segíteni a tárca azzal a múlt évben, hogy többféle hitellehetőséget is biztosított - az MFB közreműködésével - a gazdálkodók számára.

A miniszter külön is hangsúlyozta a nemzeti vidékstratégia kidolgozása azt szolgálja, hogy az ágazat és a benne dolgozó emberek számara is távlatokat nyisson a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben. Hozzátette a tárcavezetés stabilizálta az állattenyésztés helyzetét. Példaként említette a belső piacok megnyitását, hozzáférhetőbbé tételét a közétkeztetésben a gazdálkodók számára. Továbbá a vágópontok újranyitásának lehetőségét, valamint a másodlagos élelmiszer-ellenőrzések általánossá tételét. A miniszter azt is hangsúlyozta: jó döntés volt, hogy a közvetlen kifizetéseknél nem tértek át a SPS-rendszerre. 2014-től ugyanis teljesen átalakul a támogatási rendszer, és az átállás több milliárd forint felesleges kiadást okozott volna.

Fazekas Sándor elmondta azt is, hogy október 20-án Brüsszelben elkezdődik a KAP reformcsomagról szóló vita, ahol a magyar álláspontot  ismerteti a tagországok miniszterei előtt.

(MTI/Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)