A kormányzat meg akarja erősíteni a fiatal gazdatársadalmat és elkötelezett a fiatalok támogatása mellett – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Cegléden, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának kongresszusán.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy az új közös uniós agrárpolitika kialakítása nyomán a fiatal gazdák minél nagyobb arányban részesedjenek majd a támogatásokból. Kitért arra: az egyik cél, hogy a jövőben minél többen válasszák az állattartást és a munkaintenzív ágazatokat.
Hozzátette, hogy 2013 végéig a fiatal gazdákat segíti a Magyar Fejlesztési Bank Agrárfejlesztési Hitelprogramja.

Fazekas Sándor az agrártámogatások jövőjével kapcsolatban kifejtette: a magyar uniós elnökségnek fontos szerepe volt abban, hogy a közösségi agrárpolitika, a KAP 2014 után is kiemelt figyelmet fordít a fiatal gazdálkodókra, még több forrást biztosítva nekik. Így ők nemcsak a vidékfejlesztési pillérből, hanem a közvetlen kifizetések pilléréből is forráshoz tudnak jutni, ami akár 70 ezer eurót is jelenthet gazdánként. A miniszter a tárgyalásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy "küzdenünk kell az érdekeinkért, mert a Bizottság Magyarországon 7 hektáros átlagos farmméretet mutatott ki, s a fiatal gazdálkodóknak nyújtható plusztámogatás a tervek szerint hazánkban csak 25 hektárig adható". Hozzátette: "ez a korlátozás nem elfogadható, éppen ezért ennek a küszöbnek az eltörlését vagy jelentős emelését javasoljuk, legalább 100 hektárig."Fazekas Sándor szólt arról is, hogy a magyar mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora 56 év, és a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók száma csökken.Ezen mindenképpen változtatni kell-hangsúlyozta a miniszter.Az eredmények közé sorolta, hogy hosszú évek után tavaly először 11 ezerrel nőtt az agráriumban foglalkoztatottak száma.Kiemelte, hogy a tárca a Nemzeti Vidékstratégiában határozottan állást foglalt a fiatal gazdálkodók mellett.

Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament alelnöke beszédében úgy fogalmazott, az új földtörvény a jövő alapja, azt úgy kell elfogadni, hogy az az elkövetkező időszakban a vidéken élők számára biztonságot jelentsen; a törvény a helyben lakó gazdák érdekében születik meg.      Arra kérte a szereplőket, hogy a helyi földbizottságoknak legyen súlyuk, emellett az összefogás fontosságát hangsúlyozta. "A régi tagállamokban a gazdák sikerének egyik titka, hogy megszervezik magukat, s ha összefog a magyar gazdatársadalom, akkor sikerre vagyunk ítélve" - hangsúlyozta.

Kis Miklós, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke hozzászólásában kifejtette: örömmel fogadták, hogy két évvel ezelőtt megjelent az ifjú gazdálkodók életpályamodellje, azonban úgy vélik, hogy a folyamat megrekedt. A fiatalok azt szeretnék, ha a finomítások után az eddigieknél sokkal nagyobb lehetőségeket kapnának a birtokok megalapozására, növelésére.

A kertészeten kívül 20-30 hektárból ma már nem lehet eltartani a családot (...), a helyben lakó fiatalok számára kell elérhetővé tenni a most is használatban lévő állami földterületeket, akár nagyobb gazdaságok szerződésének felülvizsgálatával” - tette hozzá.

Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara ideiglenes elnöke hozzászólásában kiemelte: nem halasztható az agrárbank elindítása, hiszen jelentős tőke- és forgóeszközhiánnyal kell megküzdeni. Szintén azt hangsúlyozta, hogy a kertészeti ágazat kivételével 30-40 hektár nem biztosítja a megélhetést, ehhez – véleményük szerint - 150 hektáros birtokra van szükség. Közölte, a megfelelő méretű termőföld mellett a siker feltétele a szövetkezés és a nyersanyagok minél nagyobb mértékű feldolgozása.

A kamara ideiglenes elnöke a hosszú távú kiszámíthatóság érdekében arra kérte a kormányzatot: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a földtörvény kétharmados jogszabály legyen.

(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)