A szőregi rózsa fogalom a dísznövény kertészek körében, a Magyarországon termelt rózsatövek 98 százalékát e környéken, hazánk egyetlen nagy rózsatermesztő körzetében nevelik. A nemzeti oltalom alatt álló növény Szőregi rózsatő néven a napokban hivatalosan is megkapja az uniós oltalmat. A XIII. Szőregi Rózsafesztivált Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg a Csongrád megyei településen.
A Szőregi Rózsafesztiválon virágbemutatóval, hintós felvonulással, koncerttel ünneplik a városrész híres jelképét.
Szőreg régen önálló település volt, ma Szegedhez tartozik, az évente megrendezett rózsaünnep jelentős esemény a település életében. A miniszter köszöntőjében kifejtette: a Nemzeti Vidékstratégia óvja azokat az értékeket, amelyek a vidéki közösségek szellemi és gazdasági erejét adják. Ide tartozik a termesztési hagyományainkra épülő zöldség, gyümölcs és dísznövény kertészet is.
A kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb ágazata, mintegy 300 ezer embernek biztosít munkát az agráriumban. Az ötezer lelkes Szőregen ezren élnek rózsatermesztésből. A kertészeten belül a dísznövény ágazat munkaerőigénye a legnagyobb, évi 50-60 milliárd forint értéket állít elő. A kormány szorgalmazza az ültetvény-telepítést, az öntözést, valamint a szerkezetátalakítási program mellett újabb támogatásokkal segíti az ágazatot.
A szőregi rózsa külföldön is elismert, az évente megtermelt 4-5 millió tő többségét exportáljuk. A nemzeti oltalmat 2004-ben kapta meg a növény Szőregi rózsatő néven, ekkor nyújtotta be Magyarország az Európai Unió Bizottságához a földrajzi árujelzőre vonatkozó kérelmet is. (A földrajzi árujelző fogalom az adott földrajzi területhez kapcsolódó termék védelmét jelenti.) Az uniós eljárás idén áprilisban lezárult, a tagállamok nem emeltek kifogást, így napokon belül az uniós oltalom is hivatalossá válik.
Az első termesztett rózsa 1894-ben került Szőregre, de már korábban is kertészkedtek ezen a vidéken. A Tisza-Maros háromszögben magas a napsütéses órák száma, jók a talajadottságok, nemzedékek alapozták meg és őrzik a szaktudást. A rózsatermesztés csaknem megszűnt a háború után, a 60-as évek végén éledt újjá, jelenleg kétszáznál több rózsafajta szaporításával foglalkoznak.
A Szőreg és környékén előállított Szőregi rózsatő elnevezésű dísznövény-szaporítóanyag kapja meg a földrajzi árujelző oltalmat. A Szegedi fűszerpaprika, a Gönci kajszibarack, a Hajdúsági torma és az Alföldi kamillavirágzat is ugyanezen eljárás nyomán nyerte el az uniós oltalmat. A fesztiválon elhangzott, hogy a Szőregi rózsatő joggal válhat majd hungarikummá.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóiroda)
