Zöldebb és „közép-európaibb” Duna-stratégiát szeretne az Európai Parlament, amely a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentésben alapvetően támogatja az Európai Bizottság és a tagállamok elképzeléseit. A stratégiának nem lesz külön pénzügyi kerete, hanem a meglévő uniós forrásokat kell a résztvevő országok között összehangolni.
Finomhangolásokat végezne csak az Európai Parlament a most formálódó Duna-stratégián – derül ki abból a jelentésből, amelyet csütörtökön nagy többséggel, 549 igen, 41 nem szavazattal, és 18 tartózkodás mellett fogadott el strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament. A szavazást megelőző hétfő esti vitán, és magából a dokumentumból is kitűnik, hogy az EP képviselők többsége alapvetően támogatja az Európai Bizottság elképzeléseit, amelyekről tavaly decemberben adott ki közleményt a testület.
Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy több szakpolitikai területet átfogó makroregionális stratégiát elsősorban a kohéziós politika dimenziójában kell végrehajtani, központjában tehát az uniós pénzekből megvalósuló projekteknek kell lennie.
A jelentés az alapelvek megerősítése mellett felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki (hívják le) a strukturális alapok 2007-2013 közötti forrásait annak érdekében, hogy ne legyen elvesző pénz, és minél több jusson a Duna-stratégiára. Az együttműködésnek saját forrásai nem lesznek, a stratégián belül megvalósuló projekteket a jelenleg is rendelkezésre álló európai uniós forrásokból, ezek átcsoportosításával kell finanszírozni.
A jelentés egyik készítője, a néppárti Deutsch Tamás a BruxInfónak azt mondta, „a rendszer jobb így, mintha lenne egy 50 millió eurós keret, amit a 14 ország szétkapkodna.” A tagállamoknak így össze kell hangolniuk az operatív programjaikat, és közösen kell gondolkodniuk, valamint ténylegesen együtt kell működniük ahhoz, hogy a fejlesztések megvalósulhassanak.
„A stratégia tulajdonképpen a fel nem használt pénzek felhasználhatóvá tételét segíti elő” – magyarázta a képviselő, aki szerint az EU igyekszik megcélozni a tagállamok számára elérhető, de nem lehívott forrásokat. Hozzátette, hogy már most is vannak előkészítési fázisban olyan projektek, amelyek a Duna-stratégia céljait valósítják meg.
Bár a Duna-stratégiában 8 EU-tagállam (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Németország, Ausztria, Románia, Bulgária és Szlovénia), valamint 6 unión kívüli ország (Szerbia, Horvátország, Montenegró, Moldova, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna) vesz részt, de az Európai Parlament hangsúlyosabb szerepet szánna Közép-Európának. Deutsch Tamás a BruxInfónak nyilatkozva nem is rejtette véka alá, hogy ez által a Kárpát-medencei magyarság nemzetiségi szempontjait is érvényesíteni lehetne.
Ugyancsak hangsúlyeltolódás figyelhető meg az EP és a Bizottság között a Duna-stratégia környezetvédelmi jellegéről. A program néhol egymásnak ellentmondó célokat tűz ki maga elé, például a Duna ökológiai egyensúlyának visszaállítását, és a folyam hajózhatóságának növelését. Az Európai Parlament itt osztja a Tanács magyar elnökségének véleményét, mely szerint „nem a Dunát kell igazítani a hajókhoz, hanem a hajókat a Dunához”. Deutsch Tamás szerint az EP "zöldebb" stratégiát szeretne.
Az Európai Parlament által elfogadott véleménynek nincs jogi kötőereje. A tervek szerint a stratégiáról tanácsi következtetéseket fogadnak majd el júniusi ülésükön az uniós állam- és kormányfők, de végrehajtása alapvetően az Európai Bizottság feladata lesz.
(BruxInfo)
