Elegendő lesz a hazai piacra az idei búzatermés, és még kivitelre is jut belőle – mondta karcagi határszemléje után Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter a szemlét követően előadást tartott a vetőmagtermesztés tapasztalatairól a Debreceni Egyetem Karcagi Kutató Intézetének kalászos fajtabemutatóján.

Az elmúlt napok csapadékos időjárása javítja a terméskilátásokat – emelte ki a vidékfejlesztési miniszter, aki a Karcagi Kutató Intézet földjein tartott határszemlét. Fazekas Sándor a búza piaci kilátásairól úgy vélte, azok bíztatóak, de látni kell, hogy a magyar gabona ára a világpiactól függ. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország idén is képes lesz arra, hogy kenyérgabonából önellátó legyen, és külföldön is értékesítsen búzát.

A Debreceni Egyetem fajtabemutatóján Fazekas Sándor elmondta: az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy a kétes eredetű, vagy gyenge minőségű vetőmagok komoly károkat okoztak a gazdáknak. A tárca kérdőívek segítségével felmérést készített a gazdák és a termelők körében a Magyarországon felhasznált vetőmagok minőségéről. Az 1500 válaszadó 82 százaléka szántóföldi növénytermesztéssel, 18 százaléka házi kert művelésével, 13 százaléka kertészettel és 4 százaléka biotermeléssel foglalkozik. Ez nagyjából tükrözi a magyarországi növénytermesztés jelenlegi viszonyait, ugyanakkor még messze áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott céloktól. A szántóföldi növénytermesztés mellett a minisztérium szeretné újra Európa zöldséges és gyümölcsös kertjévé tenni az országot.

A kérdőívre adott válaszokból kirajzolódik: jószerével már csak a szántóföldi növények egy részéről mondható el, hogy azokból a hazai vetőmagok még elérhetőek és versenyképesek. A gazdák elsősorban a kalászos fajtákból vásárolnak magyar vetőmagot, mert ebből még van hazai választék.

Sok gondot okoznak a kétes eredetű magok is. Volt rá példa, hogy a harmadik országból Magyarországra behozott kukoricát átcsomagolták, és magyar vetőmagként adták el, ráadásul GMO szennyezett volt. „Sóval hintjük be minden olyan cég helyét, amely hamisításra vetemedik” – jelentette ki a miniszter

Blaskó Lajos, a kutatóintézet főigazgatója kiemelte, hogy az intézetben olyan gabonafajtákat nemesítenek, amelyek megfelelnek a változó feltételeknek. Elmondta azt is, hogy a karcagi intézet köles nagyhatalomnak számít, hiszen a kilenc kölesfajtából hétnek itt őrzik a génjeit.

Pepó Péter elnökhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nem tudjuk kihasználni a vetésváltás előnyeit, mert a vetésszerkezet borzasztóan leegyszerűsödött. A vetésterület 85%-án mindössze 5 növényt termesztünk, pedig a vetésváltással jelentős hozamnövekedés érhető el.

A vetőmagok kérdőíves felmérésének eredményét itt olvashatják.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, Magyar Rádió)